Arcfelismeréssel küzdenek a csimpánzok kereskedelme ellen

Arcfelismeréssel küzdenek a csimpánzok kereskedelme ellen

Arcfelismeréssel küzdenek a csimpánzok illegális kereskedelme ellen

még több IoT

2 perc

A ChimpFace alkalmazásban a közösségi médiában is használt szoftvereket adaptálták a jó cél érdekében.

Manno, az Afrikából Szíriába illegálisan eladott – de később megmentett – csimpánz képével is tanítják az arcfelismerő algoritmust. A program a közösségi média fotóbejegyzéseit „kutatja át”. Amennyiben felismer egy csempészett emberszabású majmot, a hatóságok célzottan megkereshetik a fiók tulajdonosát. A posztoló sokszor maga a csempész, aki árulja az állatot, de lehet az új gazda is, aki eldicsekszik szerzeményével.

A BBC egy éven keresztül követte a csempészéssel foglalkozó brutális ipart, és azt találta, hogy a gazdagoknak otthoni kedvencként vagy állatkertek sztárjának eladott bébicsimpánzok egyedenként akár 12.500 dollárért cserélnek gazdát. A szakemberek most azt remélik, hogy az új kezdeményezés segítségével minél több visszaélés és bűnszövetkezet felkutatható.

Tű a szénakazalban

Az ötlet Alexandra Russo természetvédőtől származik. A tudós az állatok internetes kereskedelme után nyomozott; Instagram és Facebook bejegyzések tömegében kutatott az online eladásra kínált csimpánzok nyomai után. Elmondása szerint kollégáival egyre több időt töltöttek el a projekttel, sokszor eredménytelenül.

Ekkor merült fel bennük egy olyan, internetes kereséseket bonyolító szoftver ötlete, mely automatikusan találna rá a „majomarcokra”. Felvették a kapcsolatot a Conservation X Labs-szal, és találkoztak a számítógépes látással foglalkozó Dr. Colin McCormick-kal. A közös munka eredményeként született meg a ChimpFace.

A program először a fajhoz tartozó állatokról készült képeket keresi meg, majd megpróbálja beazonosítani az adott egyedet. Az algoritmus tanításához a szakemberek az egyes állatokról több, esetenként akár harminc képet használnak – magyarázta McCormick. A feldolgozás a jelenlegi képmennyiségnél kevesebb mint egy másodpercet vesz igénybe, bár az adatbázis növekedésével ez az idő nőhet. Lényeges viszont, hogy egy-egy állatról minél többféle pozícióban, fejtartással és különböző fényviszonyok között készült képet használjanak.

Digitális fotóalbum

A technológiát egyelőre egy 3000 képet tartalmazó adatbázissal trénelték, amelyet kilenc különböző, csimpánzok mentésével foglalkozó szervezet adott össze. A felvételek alanyai között vannak vadrezervátumokban es vadon élő állatok is. Afrikában például mesterséges intelligencián (AI) alapuló, arcfelismerő algoritmussal ellátot kameracsapdák járulnak hozzá az adatbázis bővítéséhez.

A ChimpFace az általa fellelt képeken szereplő arcok egy négyzettel kijelölt részét hasonlítja össze az adatbázisban szereplő fotókkal. Ez nem is mindig olyan egyszerű, a csimpánzok és az ember genetikai állománya ugyanis 98 százalékban azonos, így a program tévedhet a beazonosításnál.

Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának becslése szerint évente 3000 emberszabású, köztük mintegy 2000 csimpánz tűnik el a vadonból, jórészt az illegális kereskedelem következtében.

Forrás:

BBC