Ha egyszer lecseng a világjárvány, az IoT-szolgáltatók nagyobb hangsúlyt fektetnek majd az egészségügyi technológiákra – állítja a Forrester Research kutatócég. Azt, hogy van még hová fejlődni, azzal támasztották alá, hogy például az ázsiai-csendes óceáni régióban az IoT-szolgáltatók munkájának mindössze 7 százaléka kapcsolódik az okosegészségügyhöz.
„A krízis hatására rengeteg ötlet és megoldás születik, stratégiai megközelítésre ugyanakkor sem a technológiák, sem a folyamatok kapcsán nincs idő. A Covid-19 lecsengése után ez kerül a kormányok, egészségügyi szolgáltatók és mások fókuszába”– vetítette előre Achim Granzen, a Forrester vezető elemzője. A szakember szerint a technológia szerepe tovább nőhet, ahogy az érintett szereplők véglegesítik a krízis idején hirtelen kialakított rendszereiket és intézkedéseiket.
Granzen kiemelte az elmúlt hetek reakcióinak gyorsaságát, példaként említve a dél-koreai autós tesztlaborokat. Úgy véli, a megbízható adatokhoz való hozzáférés felgyorsítása szintén kritikus a járványgócok azonosítása és nyomon követése szempontjából.
A jelenlegi járványhelyzet kapcsán hatalmas mértékben nőtt a digitális- és távolról elérhető megoldások használata. Az üzleti folyamatok fenntartását – ahol erre van lehetőség – a távmunka és például a videokonferenciák segítik, ami pedig sokszor arra ösztönzi a cégeket, hogy a tervezettnél gyorsabban vezessenek be új technológiákat. Ugyanez látszik más területeken is; az iskolák átállnak a digitális oktatásra és még a vallási szertartások is online zajlanak. „A technológia megvan, csak használni kell” – tette hozzá a Szingapúrban élő elemző.
Nagyobb szerephez jutottak a távoli állapotmonitorozó eszközök és applikációk, vagyis a telemedicina. Hongkongban például a magas rizikójúnak tekintett beutazók karpántot kapnak, Szingapúr pedig monitorozó alkalmazást használ az otthoni karanténban lévőknél. A városállamban már hetek óta gyakorlatilag minden középület bejáratánál hőmérséklet-érzékelők üzemelnek. Ennél már csak egy lépéssel lenne több, ha a klasszikus IoT-megoldással az adatok bekerülhetnének egy központi adatbázisba, ahol valós időben lehetne azokat értékelni.
A szakértő úgy gondolja, a jelenlegi helyzet az okosgyártás pozitívumait is kiemeli Az Ipar 4.0 lehetőséget teremt a távoli működtetésre, ellenőrzésre és a gyártószalagok és -üzemek termelésének fenntartására.
Az egyes országokban bevezetett intézkedések nagy része ad hoc módon történt. Néhány ezek közül valódi vészhelyzeti reagáló rendszerré alakulhat, ami már önmagában is jó lehetőség a következő krízis idején való alkalmazásra és egyben a különféle szektorok digitális átállásának felgyorsítására.
A kormányzatok és szervezetek a vészhelyzet elmúltával értékelik az elmúlt időszak lépéseit és eldöntik, mely most bevezetett megoldásokat alkalmazzák hosszabb távon is. A szakértő hozzátette: nem lesz könnyű megtalálni az egyensúlyt az információk begyűjtése iránti szándék és a lakosság, valamint az alkalmazottak személyes adatainak védelme között.
A szakemberek mozgásának korlátozása, a gyárak bezárása vagy a rendezvények lefújása miatt a pandémia a Dolgok Internével kapcsolatos kezdeményezésekre is hatással lehet – emelte ki a vezető elemző. A 2020-as tokiói olimpia elhalasztása például nagy veszteség azoknak a cégeknek is, amelyek az ötkarikás játékokon használható újfajta megoldásokat terveztek. A sportrendezvényre, amit az „első okosvárosi olimpia” jelzővel is illetnek, a helyi és a nemzetközi tech-cégek hatalmas befektetésekkel készültek.
A legkorszerűbb műszaki megoldások kaptak volna helyet a többi között a helyszín- és tömegirányítás, a közbiztonság vagy a közlekedésirányítás területén. A halasztás miatt a vállalkozások elestek ettől a lehetőségtől, és a befektetéseket kompenzálandó, közülük néhányan valószínűleg még a játékok új időpontja előtt, idén piacra dobják fejlesztésüket.
De a rendkívüli helyzet a szakember véleménye szerint felszínre hozza a nem hatékony folyamatokat és a technológiai zsákutcákat is. Összességében az Internet of Things megoldásokra fontos szerep hárul az egészségügy, a katasztrófa-megelőzés, a közbiztonság az ellátási lánc és a gyártás modernizálása területén is.