Jobban félünk az online szolgáltatóktól, mint a hackerektől

Kapcsolódó cikkek

Jobban félünk az online szolgáltatóktól, mint a hackerektől

Jobban félünk az online szolgáltatóktól, mint a hackerektől

kereskedelem

3 perc

A GDPR adatvédelmi rendelet ellenére a fogyasztók 71 százaléka tart attól, hogy a kereskedelmi cégek, amikkel kapcsolatban állnak, valamilyen módon visszaélnek a személyes adataikkal – derül ki a KPMG Cyber Security Consumer Loss Barometer jelentéséből. A tanulmányt 1800 vállalati informatikai vezető és 2000 fogyasztó bevonásával készítettek.

Az online kereskedelem a bizalomhiányos állapot ellenére világszerte dinamikusan növekszik, de nem tudhatjuk, mi lenne akkor, ha a félelem korlátozná az embereket a vásárlásban.

„Az online kereskedelemben rejlő potenciál valószínűleg annál is sokkal nagyobb, mint amit gondolunk róla, de jól látszik, hogy szükséges a felhasználók biztonságtudatát fejleszteni” – mondta Lakatos Zoltán, a KPMG Security Labor vezetője. Addig is kezdeni kell azonban valamit a fogyasztók 68 százalékának azon aggodalmával, hogy a különböző helyeken megadott személyes adataik kompromittálódhatnak.

Kétsebességes fejlődés

Az üzleti transzformáció és digitalizáció sebessége jelentősen meghaladja a vállalatok kibervédelmi fejlesztéseinek tempóját. Ennek eredményeképp egy alapvető szétkapcsolódásnak lehetünk szemtanúi a fogyasztói elvárások és aggályok, illetve a szervezetek adatbiztonságra vonatkozó képességei között. A felmérés legnagyobb tanulsága, hogy a vállalati IT vezetők és a felhasználók prioritásai között komoly ellentétek vannak egy adatlopás vagy hasonló incidens esetén.

A fogyasztók mindig is aggódtak amiatt, hogy adataik rossz kezekbe kerülnek, de nem meglepő módon egy betörés, adatlopás után sokkal inkább az őket érintő személyes hatások érdeklik őket, és nem a szolgáltatás egészének integritását féltik. A megkérdezettek 69 százaléka aggódik amiatt, hogy az általa használt technológia kompromittálódik, 37 százalék pedig a pénzügyi információit félti. A másik oldalon a CIO-k viszont elsősorban arra hajtanak, hogy az anyagi és a reputációs veszteséget elkerüljék, de nem igyekeznek nagyon a fogyasztói bizalom erősítésében.

„Egyértelműen az látszik, hogy a vállalatok továbbra is a direkt anyagi hatások alapján priorizálnak, és nem használják a hatékony kiberbiztonsági stratégiát arra, hogy fogyasztói bizalmat és jobb fogyasztói bevonódást érjenek el” – fejtette ki a KPMG szakértője.

Bizalomgazdaság

Egy illegális behatoláskor a megkérdezettek közül kétszer annyi fogyasztó várna el bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy javították a problémát (42%), mint amennyien azt igénylik, hogy a cég bocsánatot kérjen (24%). Eközben a vállalati kiberbiztonsági vezetők körülbelül fele szerint a legfontosabb a bocsánatkérés, és csak 8 százalékuk szerint szükséges az incidens és a javítás részleteit megosztani.

Ebből is tisztán látszik, hogy a szervezeteknek újra kellene gondolniuk a kapcsolatukat a fogyasztóikkal, és a bizalmat központi kérdésként szükséges kezelni az üzletmenet során. A KPMG kutatása szerint a bizalomépítés eredménye közvetlenül érzékelhető a vállalatok ügyfélmegtartó képességében, illetve a növekedést is pumpálhatja.

A fogyasztók 48 százaléka úgy hiszi, hogy a fizetési szolgáltatójának teljes felelőssége van abban, hogy megbizonyosodjon a mobilbankolásra használt eszközök és csatornák biztonságáról, függetlenül attól, hogy a bankok magukra vállalják-e ezt, vagy sem. Eközben a felhasználók 56 százaléka már fél amiatt, hogy az autóját hackerek támadják meg. Ha viszont a kérdést úgy teszik fel, hogy 5 év múlva mennyire látja ezt veszélynek, akkor már 73 százalék aggódik ugyanezért.