Vajon mennyire rossz vagy éppen jó az ember „kamerája”, vagyis a szeme, a mikrofonja, tehát a „füle” az olyan állatokéhoz képest, amelyeket jól ismerünk?

„Ha a teljes mezőny átlagát nézzük, akkor az ember sem áll rosszul a látás tekintetében, például a térlátásunk elég jó. Az egyik lényeges különbség az állatok között – már amelyiknek két szeme van –, hogy mekkora az egyik szem és a másik szem látómezeje, illetve kettő között mennyi az átfedés, vagyis a binokuláris látás, amely a térlátáshoz kell” – mondta a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője.

„Azok az állatok, amelyek ragadozók, vagy kevésbé kell tartaniuk attól, hogy fenyegetik őket, azoknál a térlátásnak van jelentősége. Így az átfedés a két szem látómezeje között elég nagy. Viszont a klasszikus zsákmányállatok esetében – például mezei nyúl vagy erdei szalonka – a fej két oldalán helyezkednek el a szemek. A térlátásuk tehát nem olyan jó, viszont például a szalonka a teret minden irányból be tudja fogni” – sorolta Hanga Zoltán.

A színérzékeléssel kapcsolatban szó volt az aranyhalakról, amelyek az infravörös és ultraibolya tartományba eső fényeket is tudják érzékelni. De arról is beszélt a szóvivő, hogy a virágok természetes színvilága sokkal inkább a méheknek szól, mint az embereknek.

A Trend FM műsorában szó volt a hallásról és az ultrahanggal való „látásról” is, így például a denevérek sem maradhattak ki a felsorolásból.

Hallgassa meg a teljes interjút!