Digitális csapdákkal a kártevők ellen

Kapcsolódó cikkek

Digitális csapdákkal a kártevők ellen

Digitális csapdákkal a kártevők ellen – A fenntartható mezőgazdaságot segíti a SMAPP Lab megoldása

IoT Podcast

4 perc

A 2020-ban alakult magyar startup számos elismerésben részesült már, nemrég a Vodafone Digitális Díj pályázat Bolygónk és Fenntarthatóság kategóriájában második helyezést értek el. Céljuk, hogy valós idejű, lokális, megbízható adatokat szolgáltassanak, melyek segítségével a gazdák a fenntartható mezőgazdaság jegyében hatékonyabbá és optimalizálttá tehetik a permetezést.

A teljes adást itt hallgathatja meg:

A Vodafone Magyarország Alapítvány múlt hónapban hirdette ki a 15 millió forint összdíjazású Vodafone Digitális Díj nyerteseit. 2021-ben mintegy 120 pályamunka érkezett be, amelyek közül kilencet díjaztak a Digitális Egészségügy, a Digitális Oktatás, illetve a Bolygónk és Fenntarthatóság kategóriákban, valamint egy Dolgozói Különdíjat is kiosztottak.

„A fejlesztésünkkel kapcsolatban fontos kiemelni, hogy a növényvédelmet illetően mi nem pontszerűen, hanem hálózatokban gondolkodunk. Sok mérési pontot hozunk létre, amelyeken keresztül valós időben követjük a kártevők rajzásdinamikáját. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az egyes csapdáink az adott rovar körülbelül 10%-át képesek befogni. Ezekről képeket készítünk, amelyeket elküldünk a szerverünknek. Majd ezt követően elemezzük, és grafikusan megjelenítjük, hogy meghatározott területen egy adott napon hány kártevőt tudtunk elfogni. Ezekből a számokból lehet következtetni arra, hogy egy-egy helyszínen mikor érdemes beavatkozni” – mondta az IoT Zóna műsorban Posta Donát, a SMAPP Lab Kft. társalapító-ügyvezetője.

A jelenlegi automatizált csapdáik a kukorica két kártevőjére – a gyapottok-bagolylepkére és a kukoricamolyra fókuszálnak. Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy a gyapottok-bagolylepke egy polifág faj, amely több növényi kultúrát is megtámad. Ennek köszönhetően az automatizált, manuális beavatkozást nem igénylő adatgyűjtés nemcsak a kukoricatermelők számára lehet segítség, hanem azoknak is, akik paradicsomot, salátát vagy szóját termesztenek.

Az ügyvezető kiemelte, hogy ők nem gyérítéssel foglalkoznak, hanem csak mintákat vesznek a kijelölt területeken. A csapdáik az egész szezon során ki vannak helyezve, így folyamatosan, napi szinten mérik az adatokat május elejétől egészen szeptember végéig, vagy bizonyos esetekben még akár tovább is. A kártékony rovaroknak vannak rajzásciklusai, a SMAPP Lab-nek pedig pont ezeknél van igazi hozzáadott értéke, mivel ezeket a folyamatokat végig tudják monitorozni. A kritikus pontoknál – például a rajzás kezdete, tetőzése és vége – pedig döntéstámogatást is tudnak nyújtani a gazdák számára.

Az eszközeikben elhelyezett szenzorok a páratartalmat és a hőmérsékletet mérik, ami abban segít, hogy az előrejelzési algoritmus a lehető legpontosabban működjön. A két környezeti paraméter ugyanis fontos szerepet játszik a rovarok növekedésében, illetve a következő generációk megjelenésének gyorsításában vagy lassításában.

Segítség az okos permetezésben

„Amíg egy területről nincsenek megfelelő adatok, addig célszerű azt a permetszer-mennyiséget kijuttatni, ami az ajánlásokban szerepel, mert akkor előzhető meg a jelentős kártétel. Ha viszont a kártevőket lokális szinten tudjuk monitorozni, akkor sokkal okosabban lehet a mennyiségeket beállítani. Azzal, hogy akkorra tudjuk a permetezéseket időzíteni, amikor azok a leghatékonyabbak, jelentősen csökkenthető a felhasznált vegyszermennyiség. Ez pedig egy win-win szituáció a gazdának és a környezetnek is. Sőt, a vásárlók számára is az, hiszen egy ésszerűen permetezett terméket tudnak megvenni a boltokban” – fejtette ki a SMAPP Lab társalapítója.

Tesztelések Afrikától Amerikáig

A startup a 2021-es szezonban 250 adatgyűjtő egységet gyártott le, amelyeket jelenleg négy országban üzemeltetnek. A legtöbb digitális csapdájuk az alföldi régióban található meg. Jelenleg üzleti szempontból Magyarországon kívül Ukrajnában, Romániában és Bulgáriában vannak jelen, de több tesztprojektet futtatnak Európa és most már Amerika irányába is. Vannak kihelyezett eszközeik a többi között Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban, Ausztriában, az Egyesült Államokban, illetve Kenyában is.

Az afrikai országban 2020 márciusában nyitottak tesztközpontot. Olyan helyet kerestek a világban, ahol szinte bármelyik nap tudnak teszteket futtatni. Kenya erre ideális terepnek bizonyul, mivel jelentős a mezőgazdasága, és sajnálatos módon nagyon sok a kártevőjük is. Az újításokat először az ottani helyszínen próbálják ki, majd amikor kiforrott a technológia, akkor nyitnak vele a világpiac felé.

„A legújabb hír, hogy vannak olyan célpiacaink, ahol a földszerkezet, illetve a földeknek az összterülete nagyon vonzó ahhoz, hogy a rendszereinket kiépítsük. Így szerepel a céljaink között Amerika, Argentína és Brazília is” – tette hozzá Posta Donát. A tengerentúli kapcsolatok kiépítésének első lépéseként részt vesznek egy együttműködésben az Illinois-i Egyetemmel.

További érdekességekért hallgassa meg a Trend FM interjúját!