A technológia kihívásokra csak folyamatos innováció, új megoldások és eljárások, és eddig nem létező termékek és szolgáltatások kialakítása lehet a válasz – mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az Infoparlament konferenciáján.  

Előadásában a globális megatrendek – például urbanizáció, közlekedési és mobilitási kihívások, a népességnövekedéssel együtt járó energiaforrás-csökkenés, valamint a munkaerőpiacot átrendező mesterséges intelligencia és a digitális megoldások – hatásait összegezve elmondta: az átalakuló helyzetre csak megváltozott gondolkodásmóddal lehet hatékony és eredményes válaszokat adni.

A miniszter beszédében arra is kitért, hogy a jövőkutatók szerint a jelenlegi munkahelyek mintegy 38-45 százaléka már a közeljövőben is digitalizálható vagy robotizálható lesz, ami alól csak azok a szakmák (tanárok vagy ápolók) „mentesülnek”, ahol elengedhetetlen az ember és ember közti kapcsolat. Ezzel a folyamattal természetesen az is együtt jár, hogy a munkavállalóknak új típusú képességekkel és készséggel is kell majd rendelkeznünk, – amelyek közül talán az egyik legfontosabb éppen az ember-ember vagy ember-gép közötti együttműködés képessége lesz majd.

A munkaerőpiaci változások kapcsán megoszlik a jövőkutatók véleménye. Vannak, akik úgy vélik, a jövőben kevesebb emberi munkaerőre lesz szükség, míg mások ettől kevésbé tartanak. A másik csoport szerint a gépek egy sor olyan feladatot át tudnak venni, amelyek „rutinszerűek”, vagy az emberek által kevésbé elvégezhetőek, és számos olyan új lehetőség alakul ki, amelyeknél a mainál sokkal jobban kibontakozhat az emberi kreativitás. Ez pedig azt is jelenti, hogy nemcsak hogy kevesebb, hanem inkább több humánerőforrásra lesz szükség számtalan vállalat életében.

Az „agyak mobilitása” új dimenziókat nyitott

A 8. Infoparlament idén a mobilitás egyre bővülő témakörét járta körbe – hiszen a mobilitás a korábbiaknál jóval több értelmezéssel bír. „A XX. században főként csak a társadalmi mobilitásról hallhattunk, mint lehetőségről a társadalmi helyzet megváltoztatására, vagy a közlekedésről, mint az emberek és áruk helyváltoztatásáról. A munkaerő mobilitása azonban ennél sokrétűbb, ideértve az országrészek közötti mobilitást, a rugalmas munkaviszonyt, a mobil irodát és a távmunkát. Az agyak mobilitása pedig új dimenziókat nyitott a tudás áramlásában, átadásában” – vallja Soltész Attila, az Informatika a Társadalomért Egyesület elnöke.

Radikális változások jöhetnek a közlekedésben

Ennek megfelelően az idei Infoparlamenten önálló szekcióba került a közlekedési mobilitás, mivel e területen radikális változások történnek. Az elektromos és önvezető autók megtörték a belső égésű gépjárművek egyeduralmát, sőt óriási a verseny a piac újraosztásában is. Egy ilyen diszruptív, vagyis a korábbi üzleti modelleket átalakító technológia azonban számtalan új kérdést is felvet:

• milyen lesz a töltőhálózat, az elszámolás, és milyen változásokat okoz ez a többi közlekedési eszköznél?
• A távolsági mobilitás mellett a városi és az elővárosi mobilitás is erőteljesen formálódik. Vajon visszaszorul-e a gépjármű-tulajdonlás?
• Milyen lesz a jövő áruszállítása, és hogyan illeszkedik mindehhez a XXI. századi városszerkezet?
• Kérdés az is, hogy a mobilitási szokások változása miként befolyásolja a jelenlegi intenzív úthasználatot.
• A proaktív vagy a követő közlekedésfejlesztés lesz az üdvözlendő megoldás?

A rendezvény előadói arra is válaszokat kerestek, hogy milyen veszélyeket jelentenek információbiztonsági szempontból a mobilitás emberi lehetőségeinek rohamszerű fejlődése vagy, hogy védetté-e lehet tenni az önvezető autókat a hackertámadásokkal szemben.