Ezt támasztja alá a Getac and Statista felmérése is, amely szerint az amerikai gyártók negyede úgy gondolja, hogy a digitalizáció hatására idővel akár 30 százalékkal is csökkenhetnek a költségeik.

A legújabb technológiák előretörésével nő az iparági szereplők számára hozzáférhető új típusú eszközök és megoldások száma is, ami különféle versenyelőnyöket kínál számukra. A három leginkább előtérbe kerülő terület a mesterséges intelligencia (AI), a kevert valóság (XR) és az automatizáció.

Mesterséges intelligencia és Ipar 4.0

A prognózis szerint az AI alkalmazása a következő öt évben a termelő iparágakban rohamtempóban, évente átlagosan 57,2 százalékkal nőhet, és 2026-ra 14,02 milliárd eurós piacot hozhat létre. Ebből adódóan kritikus fontosságú, hogy a gyártók olyan IT-eszközökbe ruházzanak, melyek támogatják a speciális ipari alkalmazásokat – mint például a mesterséges intelligencia –, és amikor eljön az ideje, akkor segítik a technológia zökkenőmentes integrálását a folyamatokba.

A távolságok legyőzhetők a szimulált valósággal

A kevert valóság (Extended Reality / XR vagy Cross Reality) olyan technológiák összefoglaló neve, amelyek a számítógép szimulálta környezetet és tárgyakat hoznak létre. Ezeket a különböző megoldásokat elsősorban az alapján lehet definiálni, hogy milyen a valós és a virtuális világ közti viszonyt konstruálnak.

Míg a kiterjesztett valóságban (Augmented Reality – AR) a felhasználó a valós világba illesztett virtuális kivetítéssel találkozik, addig a virtuális valóság (Virtual Reality – VR) magát a felhasználót „meríti bele” a teljes mértékben a számítógép által szimulált mesterséges környezetbe.

Ezek a fejlesztések akár azt is lehetővé tehetik – például okosszemüvegek és AR használatával – hogy a világ másik felén dolgozó szakember pillanatok alatt valós időben segítsenek az üzemben lévő munkavállalónak.

A kevert valóságra épülő fejlesztések globális szinten felpörögtek. Ennek a szegmensnek a piaca a két év alatti 170 százalékos növekedésnek köszönhetően 2023-ra elérheti a 29,39 milliárd eurót, melynek 60 százaléka az Egyesült Államokra és Európára koncentrálódik.

Az automatizáció újabb szintjei

A gyártószektorban gombamód jelennek meg az újabb és újabb robotikai és az automatizációs fejlesztések. Németországban egyes becslések szerint a termelőcégek 59 százaléka építi be működésébe valamilyen formában ezeket a technológiákat. A globális robotikai szektor a következő öt évben évente 20 százalékkal növekedhet, míg az automatizációs szektor nagyjából évi 9 százalékkal bővül 2018 és 2025 között, ezzel a volumene 2026-ra elérheti a 62,13 milliárd eurót.

A megfelelő eszközökkel – például robusztus informatikai berendezésekkel, vállalati erőforrás-tervezési és gyártás-végrehajtási rendszerekkel – a cégek olyan IT-infrastruktúrát hozhatnak létre, amelynek a segítségével mielőbb versenyelőnyre fordíthatják az innovatív megoldások által kínált lehetőségeket.

A világjárvány hatása a digitális transzformációra

Bár a technológiai átállás a korábbi években is folyamatos volt, a pandémia hatására 2020 elejétől kilőttek az ilyen típusú fejlesztések. A Microsoft becslése szerint a koronavírus-járvány első két hónapja alatt gyakorlatilag csaknem két évnyi digitális átállás zajlott le. A digitális megoldásokra való gyors átállás rengeteg gyártónak segített átvészelni a globális lezárások és az utazási korlátozások jellemezte nehéz időszakot, ráadásul egyúttal a jövőre is felkészültebb cégekké váltak.