Bár egyre több helyen találkozhatunk a mesterséges intelligenciával (Artificial Intelligence, rövidítve AI vagy MI), valójában kevesen tudják, hogy pontosan mi is az, és mire jó – sőt, néha nem is ismerjük fel, hogy épp ilyen programmal találkoztunk.

MI-n voltaképp azt értjük, amikor egy gépi folyamat az emberi viselkedést igyekszik „hűen” utánozni. A „hagyományos” programozásnál a számítógép bemenete a program, illetve a bevinni kívánt adatok, míg a gépi tanulásnál a kimenetnél megkívánt eredmény és az adatok betáplálásával a számítógépünk fogja a programot előállítani – összegezte cikkében a Digitaliscsalad.hu oldal.

Gépi tanulás esetében akár 13-féle típust különböztet meg a tudomány – az egyik legérdekesebb, a mély neurális hálózatok (deep neural networks) rendszere. Ez a hálózat úgy tanul, akár a gyerekek: nem utasítások, instrukciók alapján, hanem tapasztalatból.

Veszélyeztetett munkahelyek – Robotprogramok a gyakorlatban

Az egyik szemléletes hétköznapi példa, hogy az MI terjedésével az érintőképernyős navigációt felválthatja a hangalapú vezérlés, amikor úgy cseveghetünk a digitális asszisztenssel, mint egy kollégával vagy baráttal. A rendszer képes lesz intelligens módon értelmezni a kapott adatokat, javaslatokat tenni, vagy a folyamatos tanulásnak köszönhetően akár teljesen új feladatokkal előállni.

Az üzleti életben már most látható, hogy a mesterséges intelligencia számos területen felválthatja az alacsonyabban képzett munkaerőt. Lesznek robotfordítók, robot-ügyfélszolgálatosok, robotsofőrök. Lesznek „digitális ügynökök” is, „akik” jól használhatóak hatékonyságnövelésben, a csalási kísérletek felderítésében vagy éppen a piaci előrejelzések összeállításában. De a marketingesek, projektmenedzserek, logisztikusok, vagy egyes jóslatok szerint akár az újságírók munkájára is „szemet vethetnek” a robotok.

További részletekért kattintson a Digitális Család oldalára!