Megéri, ha belehúznak az ipari robotok

Megéri, ha belehúznak az ipari robotok

Megéri, ha belehúznak az ipari robotok

gyártás

2 perc

A Balloon One kutatása az ipari robotok népességarányos elterjedése és a gyártóipar GDP-növekedéshez való nagyobb hozzájárulása közötti párhuzamra hívta fel a figyelmet.

Az ellátási láncok vizsgálatára specializálódott cég a hasonló szintű ipari termeléssel rendelkező országokat hasonlította össze. A 2017-es adatok alapján megvizsgálták a termelésben használt robotok elterjedését és az egy munkaórára jutó GDP-előállítást mértékét. A tanulmány megerősíti, hogy egy-egy kilengéstől eltekintve, a „robotsűrűség” összefüggésben van a termelékenységgel.

A tízezer dolgozóra vetítve legtöbb, minimum 200 ipari gépet használó országok óránként átlagosan 53,81 dollárral járulnak hozzá a nemzeti össztermékhez. Idetartozik Dél-Korea, Szingapúr, Németország, Japán, Svédország, Dánia és az Egyesült Államok.

A 150 és 199 közti robotsűrűségű Belgium, Olaszország, Hollandia, Ausztria, Kanada, Spanyolország és Szlovákia munkásai óránként 52,17 dollárral emelik a nemzeti termelést. Az ennél kevesebb, de tízezer dolgozónként legalább 85 robotot munkába állító országok gyárai óránként átlagosan 44,88 dollárral növelik a GDP-t.

Nem ott a legnagyobb a termelékenység, ahol szükség lenne rá

Bár a legtöbb ipari robottal bíró országoknak általában nagyobb a termelékenysége, az adatok azt mutatják, hogy éppen a nagymértékben az iparra támaszkodó országok alkalmaznak arányaiban kevesebb gépi munkaerőt – véli a Balloon One ügyvezetője. Craig Powell külön kiemelte, hogy Nagy-Britanniának a termelékenység növelése érdekében fejlesztenie kéne gyárai automatizációját.

Sokakat aggaszt, hogy a robotok és a gépesítés következtében munkahelyek szűnhetek meg. Ugyanakkor az elemzők nagy része ennek ellenkezőjére is számít: az automatizáció új állásokat és munkaköröket is létrehoz, valamint növeli a termelékenységet.

A jelenlegi egyelőre inkább csak korlátozott tevékenységekre alkalmas mesterséges intelligencia még humán felügyeletre szorul, nem képes a teljes mértékben önálló „gondolkodásra”. A teljes mértékű mesterséges intelligenciára (Artificial General Intelligence, AGI) pedig, amely képes lehet versenyre kelni az emberi aggyal vagy esetleg túlszárnyalni azt, várhatóan még évtizedeket kell várni.

Forrás: