Japán globális szabványokat szorgalmaz a segítő robotokhoz

Japán globális szabványokat szorgalmaz a segítő robotokhoz

Japán globális szabványokat szorgalmaz a segítő robotokhoz

gyártás

2 perc

A szigetország konzultációt kezdeményezett a Nemzetközi Szabványügyi Szervezettel (International Standards Organisation, ISO) az embereket segítő robotok szabványainak meghatározásáról.

Japánban az öregedő társadalom miatt hatalmas összegeket fektetnek a robottechnológiába, egyre inkább terjednek az időseket segítő verziók is.

Az ország már rendelkezik saját szabvánnyal a témában, beleértve az orvosi, a kereskedelmi és a szállítási területeket is. A JIS Y1001-et tavaly vezették be, amikor is az AIST (National Institute of Advanced Industrial Science) a kapcsolódó közleményben külön felhívta a figyelmet a csökkenő születésszám okozta munkaerőhiányra. A probléma leküzdésének egyik kulcsaként pedig a robotokat jelölték meg.

Példaként említették a „kalauzoló”, a kézbesítő, az ápoló és az egyéb segítő tevékenységeket végző változatokat, amelyek jó szolgálatot tehetnek például a reptereken, a kereskedelmi létesítményekben vagy az ápolásban, idősgondozásban. Ugyanakkor kitérnek arra is, hogy a gépek semmilyen helyzetben sem veszélyeztethetik az emberek biztonságát.

Ezt szeretnék most nemzetközi szintre emelni. A koronavírus-járvány is rámutat, hogy bizonyos orvosi robotok milyen hasznosak lehetnek a társadalmi távolság betartásában és az ilyen típusú vírusok további terjedésének megakadályozásában.

Mindennek azért is van kiemelt jelentősége, mert csak az Egyesült Királyságban a COVID-19 miatt több száz frontvonalban dolgozó ember halt meg, beleértve a kórházi alkalmazottakat és az idősgondozásban dolgozókat. Robotok bevetésével viszont csökkenteni lehetne a kapcsolódó kockázatokat, a munkavállalókat pedig – amennyiben lehetőség van rá – más területekre is át lehetne csoportosítani.

Azt ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy a szabványosítás igénye mögött üzleti érdekek is húzódnak, mivel így Japán a szokásosnál több robotot exportálhatna. Ha bejönnének a tervek, akkor minden jövőbeni szabvány a japán verzión alapulna, így a helyi vállalatok előnyt élvezhetne a globális versenytársakkal szemben.

Az ISO meglévő, TC 299 robotikai szabványa ugyanis nem veszi figyelembe a legjobb gyakorlatokat a különböző beállításokkal kapcsolatban, amelyekre viszont a japán verzió kitér. Mindenestre a TC 299 újonnan alapított munkacsoportját a szigetországból irányítják, hogy a globális követleményrendszer legalább olyan kidolgozott legyen, mint a helyi változat.

Forrás: