A kisebb ipari gyártók kritikus szerepet játszanak a világ ellátási láncának mozgásban tartásában. Ugyanakkor esetükben egyelőre kevésbé terjedtek el az ipari dolgok internetéhez (industrial internet of things, IIoT) kapcsolódó megoldások.

Van még hová fejlődni

A nemzetközi felmérések eredményei azt tükrözik, hogy a nagyvállalatok az operatív folyamatok tekintetében nagyjából 20%-os arányban veszik igénybe az IoT-alapú megoldásokat. Ugyanakkor egyes iparágak esetén ez az érték akár 80% is lehet. 

A kis- és középvállalkozások esetén viszont csak 10% körüli kihasználtságról beszélhetünk, ráadásul ezeknél kevésbé tudatosan alkalmazzák a modern módszereket.

2016-ban az Egyesült Államok exportjának 94%-át a kkv-k adták, ami megközelítőleg 180 milliárd dolláros értéket jelent. Beszédes adat, hogy az amerikai gyártók 98%-ánál kevesebb mint 500 alkalmazott dolgozik, míg háromnegyedükben a dolgozói létszám 20 fő alatt van.

Ez már csak azért is kiemelten fontos, mert a világ legnagyobb gyártói összességében a kkv-k hálózatától függenek. Hiába alkalmazza egy nagyvállalat a legújabb technológiákat a saját üzemében, attól még világszerte sok kisebb beszállítóra támaszkodik.

Márpedig a nem tervezett leállások megbéníthatják a kisebb gyártókat, melyek sok esetben nem rendelkeznek megfelelő tartalékberendezéssel vagy kapacitással a kiesés pótlására. Az egyes leállások pedig végső soron a komplex ellátási láncra is hatással lehetnek.

További probléma, hogy a kkv-k jellemzően nem rendelkeznek a multinacionális vállalatokhoz hasonló pénzügyi- és humánerőforrással. Főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a csatlakoztatott világban már egy látszólag apró hiányosság is komoly fennakadást okozhat. Az eltérő háttér miatt így egyre nőhet a szakadék a különféle hátterű vállalkozások között.

A cégépítők jelentik a megoldást?

Az IIoT-hoz kapcsolódó fejlesztések kiszervezése újfajta alternatívát jelent a cégépítéssel foglalkozóknak. A kapcsolódó koncepció az innováció és az értékteremtés együttműködésen alapuló megközelítését foglalja magában. A munka során a kockázatokat és az előnyöket is megosztják a fejlődni kívánó céggel és a vállalkozók egy csoportjával.

Ehhez azonban mindenképpen szükség van az alábbiakra:

• a meglévő technológiai szabványok és trendek áttekintése;
• a meglévő módszertan és alkalmazott legjobb gyakorlatok ismerete;
• a meglévő és a bevezetni kívánt termékek vizsgálata;
• megfelelő tapasztalat és vállalkozó szellem az újítások bevezetésével kapcsolatban;
• más projektek esetén már bizonyított marketing és értékesítési szakértelem.

Ugyanakkor egy cégépítőnek ismernie kell a kkv-kat érintő egyedi kihívásokat és ideális esetben az adott piaci szegmenset is.

Kis cég = nagy gond?

Az mára már egyértelműen látszik, hogy valós igény mutatkozik a kkv-k esetén (is) alkalmazható ipari IoT-megoldásokra. Habár ezekben a vállalkozásokban a bevételek a nagyvállalatokhoz képest jellemzően alacsonyabbak, ugyanakkor pontosan a „karcsúbb” pénzügyi modell alapján történő működés teszi lehetővé a gyorsabb döntéshozatalt és az újdonságok rugalmasabb bevezetését, valamint az egyszerűbben kezelhető pénzforgalmat.

Mivel a kicsiknek kulcsszerepük van a világ ellátási láncának működésében, így könnyebben átláthatóvá és elérhetővé kell tenni számukra a különféle IIoT-megoldásokat.

Az ilyen társaságok leginkább a modern monitoring rendszereknek tudják gyakorlati hasznát venni. Ezekkel ugyanis még időben azonosíthatók a különféle problémák, és csökkenthetők a kiadások.

Jó példa erre az intelligens világítás bevezetése. Ez megfelelő alapját képezheti egy olyan hálózatnak, amely megkönnyíti az okosüzem kialakításához vezető utat.

A folyamatban a különféle tanácsadóknak, megoldásszolgáltatóknak vagy cégépítőknek is jelentős szerepe lehet azáltal, hogy a kkv-k számára elérhetővé tesznek olyan üzleti modelleket, amelyek alkalmazása nagymértékű megtérülést hozhat.