IIoT: a gyártásban is fókuszban a digitalizáció
IIoT: a gyártásban is fókuszban a digitalizáció
2020. május 11.
A Dolgok Internete (Internet of Things) mögötti filozófia szerint az intelligens gépek pontosabban rögzítik és továbbítják az adatokat, mint az emberek. A több milliárd összekapcsolt eszköz által létrehozott működési és teljesítményadatok elemzése a folyamatok fejlesztésének kulcsát jelentheti – az iparban is.
A Dolgok Internete (Internet of Things) ma már viszonylag ismert fogalomnak számít, legyen szó okoshűtőről, viselhető kiegészítőkről vagy intelligens biztonsági kamerákról. Ezek közös jellemzője, hogy a felhasználó okostelefonjához kapcsolódva lehet szabályozni a működésüket.
Egyre gyakrabban bukkan fel azonban az IoT vállalati megfelelője, az Ipari Dolgok Internete (Industrial Internet of Things). Az ipari környezetben használt, csatlakoztatott gépek, szenzorok és eszközök a negyedik ipari forradalomban is fontos szerepet kapnak.
Az IIoT elsősorban a gyártás során bír potenciállal, főként a minőségellenőrzés, a fenntarthatóság, az ellátási lánc nyomon követhetősége és annak optimális működése szempontjából.
Miről is van szó?
Röviden összefoglalva az IIoT a dolgok internetének alkategóriája, amely az automatizált, egymással összekapcsolt érzékelők, eszközök és gépek használatát jelenti az ipari működési hatékonyság növelése érdekében.
Az IIoT nagy hangsúlyt fektet a gépek közötti (machine-to-machine, M2M) kommunikációra, a gépi tanulásra és a nagy mennyiségű adatgyűjtésre és elemzésre (Big Data). Ennek köszönhetően a cégek korábban nem látott mennyiségű adathoz férhetnek hozzá, és vonhatják le ezekből a megfelelő következtetéseket. Az esetek többségében külön kiemelik, hogy ezeket a rendszereket a kibertérben létező és a fizikai értelemben vett összetevők közötti kapcsolat jellemzi.
Az IIoT-alapú alkalmazások és megoldások széles skáláját öleli fel, a kiterjesztett valóság (augmented reality) eszközöktől kezdve a csatlakoztatott, együttműködő robotokon keresztül egészen az egészségügyi készülékekig, a készletkövetésig és a prediktív karbantartásig. Egy raktárház esetében például idesorolhatók a raktározási munkákat támogató okosszemüvegek, okosgyűrűk, a virtuális valóság segítségével történő betanítás, de az önjáró szállító- és csomagolórobotok is.
Hogyan működik?
Egyre több az IIoT és az Ipar 4.0 területéhez sorolható fejlesztés, de a széles körű és átfogó alkalmazás egyelőre még várat magára. A Big Data nagy lehetőségeket rajt magában, legyen szó folyamatfejlesztésről, költségcsökkentésről vagy a kapcsolódó befektetések megtérüléséről (ROI).
Az Ipari Dolgok Internete a szélesebb értelemben vett IoT ökoszisztéma része, amely különféle készülékek, számítógépek és objektumok hálózatából áll. Ezek bizonyos adatokat gyűjtenek és adnak át, majd a kapcsolódó információkat a felhőbe továbbítják. Ezt követően az adatokat más adatokkal vetik össze és a megfelelő szoftverekkel kezelik.
A legtöbb IIoT rendszer adatmegosztást igényel a különféle eszközök között. Mindez többféle hálózaton keresztül valósulhat meg, beleértve a felhőt és a peremhálózatot (edge). Utóbbi optimalizálja az IIoT rendszerben használt szenzorok, számítógépek és eszközök működését, és közelebb hozza a számításokat azon elemek hálózati pereméhez, melyek aktívan állítanak elő adatokat a gyorsabb feldolgozás érdekében.
Az adatokba történő valós idejű betekintés révén adott esetben azonnali intézkedések hozhatók, míg a rögzített adatokat el lehet küldeni egy központi felhőrendszerbe későbbi elemzés céljából. A nagy sebességű feldolgozásnak köszönhetően a vállalatok azonnal azonosíthatják a különféle biztonsági fenyegetéseket is, csökkentve ezzel az esetleges rendszerhibák mennyiségét és megelőzve a gépek leállását.
Forrás: