Az ipari dolgok internete forradalmasíthatja a gyártást

Az ipari dolgok internete forradalmasíthatja a gyártást

Az ipari dolgok internete forradalmasíthatja a gyártást

gyártás

2 perc

Mitől lesz egy gyár okos, és hogyan lehet a legtöbbet kihozni a gyártósorokon és a különféle üzemekben az új technológiai lehetőségekből?

Az intelligens gyárak a negyedik ipari forradalom – más néven az ipar 4.0 – részét képezik. Az első ipari forradalom a gépesítésre, a második a tömegtermelésre, a harmadik pedig a számítógépesítésre összpontosított.

Az angolul Industry 4.0 voltaképpen a harmadik egyenes folytatásának tekinthető, hiszen az adatok és a gépi tanulás táplálta intelligens és autonóm rendszerek bevezetésével továbbfejleszti azt, ami a számítógépek és az automatizálás bevezetésével már elkezdődött – összegzi a Forbes.

Asaf Weisberg, az introSight alapító-vezérigazgatója úgy véli, a gyárak jelen pillanatban egyfajta átmeneti állapotban vannak. Korábban ezekben programozható logikai vezérlőket (programmable logic controller, PLC) használtak, amelyek csak nagyon alapvető funkciókra voltak képesek. Fokozatosan megjelent viszont az igény ezek összekapcsolására. Az Ipar 4.0 pedig több intelligenciát ad a végponton elhelyezkedő készülékekhez azáltal, hogy lehetővé teszi a közvetlen kommunikációt – hívja fel a figyelmet a szakember.

Az okosgyárakat kifejezetten a digitalizáció elősegítése céljából tervezik. Ezek esetén az elsődleges tényezőt a korábban különálló eszközök közötti összeköttetés és kommunikáció jelenti. Weisberg szerint mindennek értékteremtő szerepe van, mivel növeli a termelékenységet, megkönnyíti a szállítási folyamatokat, ugyanakkor csökkenti a munkaerő- és az energiaköltségeket. Mindeközben pedig korszerűsíti a megrendelésre épülő körforgást.

Miről szól az ipari dolgok internete?

Az intelligens gyári megoldások hatékony megtervezéséhez és kivitelezéséhez a gyártóknak mindenképpen érdemes tisztában lenniük az IIoT (industrial internet of things) fogalmával. A ZDNet szerint az IIoT voltaképpen ipari eszközök milliárdjaira vonatkozik – legyen szó a gyárakban található gépekről vagy akár egy repülőgép motorjáról. Ezek közös jellemzője, hogy beépített szenzorokat tartalmaznak és vezeték nélküli hálózatokhoz csatlakoztatva képesek adatgyűjtésre és -megosztásra.

Ahogyan arra Weisberg is kitér, a hagyományos ipari vezérlőrendszerek (industrial control system, ICS) alapvetően „buta” összetevőkből – például hajtóművekből vagy érzékelőkből – épülnek fel. Ezeket PLC-k irányítják, amelyek közvetlenül egy SCADA rendszerhez kapcsolódnak. Ebben az esetben utóbbiak feladata a kommunikációs kapcsolat megteremtése.

Ugyanakkor az IIoT-eszközök között is vannak a „kevésbé okos” szenzorok és a teljes értékű számítógépek közötti spektrum mentén elhelyezkedő elemek. Fontos megjegyezni, hogy az ipari dolgok internete készülékei nem számítógépek, hanem alapvető funkciókat képesek végrehajtani, viszont csatlakoztathatók egymáshoz vagy más felokosított gépekhez. Továbbá valós idejű műveleteket és elemzéseket tesznek lehetővé a termelési érték optimalizálása érdekében.

Forrás: