Az a cég a nyerő, ahol a gépek már szelfiznek

Az a cég a nyerő, ahol a gépek már szelfiznek

Az a cég a nyerő, ahol a gépek már szelfiznek

gyártás

3 perc

Sok hazai kkv-nál hosszú még az út a kockás füzettől és Excel-táblától a teljesen digitalizált gyártásszervezésig. Hatékonyságnövelő digitalizációs beruházásokra lenne szükség, ami azt is jelenti, hogy újabb gyártósor helyett sokszor elég lenne a meglévőket felokosítani.

A teljes adást itt hallgathatja meg:

A látványos lemaradást mutatja, hogy nagyjából az uniós átlag fele alatt van a magyar ipari termelő kkv-k hatékonysága, ami még a visegrádi négyek szintjét sem éri el. A nemzetközi nagyvállalatok nyilván előrébb járnak és innovatívabbak, de a magyar tulajdonú nagyobb vállalatoknál sem annyira kedvező a kép – hangzott el az IoT Zóna műsorban.

Kovács László, a Budapesti Műszaki Egyetem Ipar 4.0 Technológiai Központjának vezetője kiemelte: egy GINOP finanszírozású mintagyár projekt keretében azzal foglalkoznak, hogy a termelő kkv-kat készítsék fel az Ipar 4.0 kihívásaira, a digitális és automatizációs fejlesztésekre.

A projekt első fázisa tavaly év végén zárult. Körülbelül 500 kis- és közepes vállalkozás indult el a programban, közülük 130 cégnek tudtak segíteni az ún. egyszerűsített fejlesztési terv elkészítésében. Ebben a tervben olyan problémára keresték a választ, amely Ipar 4.0 megoldással orvosolható, 50 kkv-nak pedig részletes fejlesztési terv is készül.

A programban egy négylépcsős minősítési rendszert is meghatároztak, hogy melyik cég, hol tart ebben a folyamatban:

  • Nem minősített szint: a vállalkozásnál nincs még digitalizáció, a megrendelés faxon érkezik, és a raktárkészletet kockás papíron vezetik.
  • Belépő szint: amikor már az első lépéseket megtette a cég, digitális készletnyilvántartásban dolgoznak, és digitális a gyártásszervezés. Ha már Excelben vezetik a napi tervezett gyártást, akkor az egyfajta belépő szintnek számít.
  • Megvalósítási szint: ebben az esetben már online valós időben elérhető adatok vannak, alkalmazzák a gyártásfelügyeletet és -monitoringot. Ennek a szintnek a teteje, amikor már minden erőforrásról, minden berendezésről gyűjtenek adatokat, és ezek alapján döntenek a gyártásról és a hatékonyságjavításról.
  • Kiválósági szint: például az autóiparból hozható erre példa, amikor a sorozatgyártásos környezetben digitálisan vezérelt, egyedi gyártást is tudnak valós időben végezni.

De mi is az Ipar 4.0?

„Ha egy szóval kell jellemezni, akkor azt mondanám, hogy az ipar digitális transzformációjáról van szó. Az életünknek már számos területén lezajlott egyfajta digitális átalakulás. Gondoljunk csak arra, hogy míg néhány évtizede képeslapot küldtünk karácsonyra vagy húsvétra, ma már egy magunkról készített szelfi alá írjuk a jókívánságokat. Az ünnepi köszöntés így személyesebb, sőt valós idejű is lesz, hiszen gyakorlatilag azonnal kézbesítésre kerülnek ezek az üzenetek. Tulajdonképpen a gépek is ugyanezt teszik manapság. Amikor Ipar 4.0-ról beszélünk, akkor a gyártósorok, berendezések is szelfiket készítenek magukról, csak éppen nem az ünnepekkor, hanem másodpercenként vagy másodpercenként többször történik mindez” – összegezte Kovács László.

Ezek az ipari pillanatképek pedig mindenféle adatot tartalmaznak, amit összegyűjtenek és digitális információként elküldenek a különböző központi adatbázisokba. Itt történik a feldolgozás és elemzés, és ezek alapján a vállalatok már sokkal hatékonyabban tudnak döntéseket hozni.

„Addig, amíg kevés adata van egy vállalkozásnak a gyártásról, addig elég lehet az Excelben való nyilvántartás, amelyből a kontrollerek készítenek kimutatásokat. De amikor már másodpercenként sok ezer vagy sok százezer adat jön létre, akkor már kellenek a háttérben a nagy adatmennyiséget kezelő big data megoldások, illetve ezekre ráengedhetjük az öntanuló algoritmusokat és a mesterséges intelligenciát” – részletezte a szakember.

Váratlan leállások helyett...

Az Ipar 4.0 megoldások zsebbe és gyártásba vágó előnye az is, hogy a vállalkozások időben ki tudják szűrni az anomáliákat. Ez a prediktív (megelőző) karbantartás erőssége, hogy nem várják meg, amíg elromlik egy gép, hanem már előre megjósolják a lehetséges meghibásodásokat.

„Az belátható, hogy ha egy gép munka közben romlik el, akkor az a munkadarab, amit készít, már selejtes lesz, sőt akár az egész gyártósornak le kell állnia, és meg kell várnia, amíg azt az egy berendezést kijavítjuk. Ha előre tudjuk, hogy hol várható meghibásodás, akkor erre fel lehet készülni, át lehet ütemezni a gyártást, és meg tudjuk előre rendelni a szükséges alkatrészeket. Tehát sokkal kisebb kárt okoz egy ilyen leállás vagy meghibásodás” – emelte ki Kovács László.

Szerinte a cégeknek azt is látniuk kellene, hogy nem feltétlenül kell mindig újabb gyártósor, amire egyébként akár nagyobb összeget sem sajnálnak kiadni, miközben az informatikai szoftverekbe való beruházást drágállják.

„A gyártósorok sok esetben csak 30-40%-os kihasználtsággal tudnak dolgozni. Ha például egy üzemben van négy gyártósor, és vesznek egy újat, akkor 25 százalékkal növelik a termelést. Ha viszont egy olyan IT-beruházás mellett döntenek, amely a meglévő gyártás hatékonyságát az eddigi 30-40%-ról 60-80%-ra növeli, akkor máris 100 százalékkal többet tudnak termelni” – mutatott rá az Ipar 4.0 témavezető, hogy milyen szemléletváltásra lenne szükség a vállalati döntéshozóknál.

További részletekért hallgassa meg a Trend FM műsorát, amelyben a digitális ikerpárról is szó volt, és arról is, hogy mi a különbség a harmadik és negyedik ipari forradalom között. A riporter Szűcs Péter.

Szerző: Sipos Anikó