Mit lehet kezdeni az IoT energiaigényével?

Kapcsolódó cikkek

Mit lehet kezdeni az IoT energiaigényével?

Mit lehet kezdeni az IoT energiaigényével?

energia

2 perc

Habár a „zéró energiafogyasztás” egyelőre elérhetetlen jövőbeli cél, szakértők szerint sokat lehet tenni azért, hogy a Dolgok Internetére csatlakozó eszközök a mostaninál jelentősen kevesebb áramot fogyasszanak.

Az amerikai Nemzeti Tudányos Alapítvány (NSF) prognózisa szerint 2020-ra csaknem 50 milliárd okoseszköz csatlakozik majd az internetre, a szenzorok száma pedig elérheti az egybilliót. Természetesen ezeket az elektronikus eszközöket is el kell látni árammal, ami számos kérdést felvet az energiatermeléssel kapcsolatban. Ennek a problémakörnek a megoldásával foglalkozik a németországi Fraunhofer Társaság Zero-Power Electronics kezdeményezése is.

Felébreszthető eszközök

3D-nyomtatott tárgyak jelentik az adatküldés jövőjét?

„Ha egy elektronikus rendszer számolást végez vagy adatokat továbbít, ahhoz áramra lesz szüksége, ezt lehetetlen megkerülni” – magyarázza Erik Jung, a Fraunhofer Társaság mikrointegrációt és megbízhatóságot kutató intézményének üzletfejlesztője. Amikor a szenzorok nagyobb gépek részeként működnek, akkor a központi egység szolgáltathat áramot, az viszont már nehezebb feladat, amikor nagy kiterjedésű szenzorhálózat telepítésére van szükség valamilyen távoli monitorozás vagy automatizálás céljából.

Erre kínálhat megoldást a társaság egyik fejlesztése, az úgynevezett „felébredő” szenzor. Ennek a lényege, hogy az érzékelő mellett egy ultra alacsony feszültséget használó vezeték nélküli adóvevő is helyet kap, mely csak akkor „ébreszti fel”, azaz aktiválja az érzékelő működését, amikor arra szükség van. A szakértő szerint olyan szenzorigényes megoldásokban, mint például az intelligens épületmenedzsment, az okosvilágítás vagy a távoli karbantartás, akár háromszor hatékonyabbá tehetik a rendszereket.

Miniatűr akkumulátorok és „zsákmányáram”

Számos más megoldáson is dolgoznak a társaságnál, hogy megoldják a távoli szenzorok áramellátását. Egy másik fejlesztésükben a microchipek hátuljának használaton kívüli részeit használják arra, hogy miniatűr akkumulátorokat helyezzenek el bennük, így helytakarékosan látják el árammal az eszközöket.

A harmadik ígéretes megoldás a „zsákmányáram” vagy „árammentés”, amikor áramfejlesztők segítségével valamilyen mindenütt jelen lévő forrásból próbálnak energiát nyerni. Itt lehet olyan megújuló áramforrásokra is gondolni, mint például a nap fénye vagy hője, de idetartoznak azok az innovatív projektek is, amelyek például a telefonok és WiFi-jelek által generált környezeti rádióhullámokat használják.

Bár vannak már olyan fejlesztések, amelyek képesek minimális mennyiségű elektromosságot előállítani a „levegőből”, de ezek többsége nem elegendő arra, hogy a felhasználók elektronikai eszközeit (telefonokat, számítógépeket) üzemeltessék. Arra viszont épp ideálisak lehetnek, hogy az IoT-hez használatos szenzorok áramproblémáját akár hosszú távon is megoldják.

Forrás: Financial Times