Mindehhez kulcsfontosságú a termelés és a fogyasztás mennyiségének folyamatos és megbízható előrejelzése, a hálózatot használó eszközök számon tartása, valamint a hálózatra fogyasztóként és termelőként egyaránt kapcsolódó szereplőkkel való kapcsolattartás.

A megújuló energiák használatának egyik meghatározó kérdése, hogy az egyenetlen, időjárástól függő termelést hogyan lehet összhangba hozni az egyre növekvő mértékű fogyasztással.

A villamosenergia-rendszer kiegyensúlyozására a többi közt az okosmérők és a távolról irányítható energiatároló egységek használata teremt lehetőséget. Az energiaelosztás rendszere pedig a mesterséges intelligencia segítségével bevezetendő előrejelzési és automatizált elosztási eljárásoknak köszönhetően sokkal rugalmasabbá válhat.
 
Ennek a folyamatnak a középpontjában a menetrendezés áll, vagyis annak meghatározása, hogy melyik energiaforrástól mennyi energia jusson el a fogyasztóhoz. Az okosmérőkre és az okoshálózati (smart grid) technológiák bevezetésére építve lehetőség nyílik az időjárásfüggő – ezáltal az előre nehezen jelezhető – megújuló energiák pontosabb termelési menetrendezésére, valamint az arra támaszkodó energiahálózat működésére.
 
Az automatikus menetrendezéshez szükség van az okosmérők tömeges felszerelésére és az adatvezéreltség feltételeinek megteremtésére. Ezáltal különböző iparágakra specializált, intelligens energiaellátó és optimalizáló rendszerek jönnek létre, és növekszik az okosmérővel rendelkező villamosenergia-fogyasztóknak kiajánlott és általuk igénybe vett több zónaidős és rugalmas árszabási szolgáltatások száma.
 
Az energetikai közműhálózatok karbantartási tevékenysége a prediktív (megelőző) karbantartás, valamint az autonóm üzemeltetés széles körű bevezetésével előre meghatározható lesz. Ennek hatására 2025-re kiépülhetnek a nagy méretű hálózati adathalmazok karbantartás szempontú elemzéséhez szükséges kompetenciák, és 2030-ra a megújuló energiatermelés menetrendezése 70%-ban okostechnológiával történhet majd – emelte ki az ITM.