A tavaly májusban elfogadott energiahatékonysági törvény értelmében a nagyvállalatoknak legkésőbb 2016 végétől kezdve vagy alkalmazniuk kell az ISO 50001 rendszert, vagy négyévente teljes energetikai auditot kell készíteniük.

A cégek világszerte évi több mint 900 milliárd dollárt fektetnek be 2020-ig. A vállalatok ezzel a forgalmuk körülbelül 5%-át fordítanák a digitalizációra.

A Machine-to-Machine, vagyis a gépek közötti kommunikáció alapjaiban változtatja meg a cégek, szolgáltatók és a fogyasztók mindennapi életét.

A filléressé vált szenzoroknak köszönhetően korábban nem tapasztalt adatmennyiség gyűlhet össze a cégek kezében. A helyes feldolgozás segítségével behozhatatlan előnyökre tehetnek szert.

Sokat hallani mostanában az összekapcsolt, interneten keresztül kommunikáló eszközökről, de nem biztos, hogy a vállalatok helyesen ítélik meg a lehetséges felhasználási területeket.

A Nagy Adatról mindenki úgy beszél, mintha valami teljesen új módszer lenne, holott sok cégvezető hosszú évek óta használja úgy, hogy nem is tud róla. Ezért is volt ideje kialakulni olyan gyakorlatnak, amely segíthet azoknak, akik még csak most vágna...

Egyre több cég tekint a Big Data elemzésekre egyfajta stratégiai erőforrásként. Megfelelő kihasználásukhoz azonban szükség van támogató struktúrára és megfelelő adatbiztonsági elvekre is.

Az új, internetre kapcsolódó eszközöknek köszönhetően alapjaiban változnak meg hétköznapi szokások, ez az üzleti életre is igaz. Vajon miként reagálhat a vállalatok ügyfélkapcsolata a megváltozó feltételekre? Íme, néhány fontos tanács, hogy mire érde...

Habár az összekapcsolt világhoz vezető útnak még nagyon az elején járunk, tény, hogy a Dolgok Internete egyre több területen jelenik meg. A vállalati ügyfélkapcsolatoknak is tükrözniük kell ezt a trendet.

Íme, néhány utólag levont tanulság egy befuccsolt startup vezetőjétől.

A technológiai hírportálok és az IT-szakemberek szeretnek ezzel a két kifejezéssel dobálózni. De vajon mik is ezek pontosan, mi a különbség köztük, és egyáltalán: mi közük van egymáshoz?

A Dolgok Internete szépen halad a maga útján, a Gartner elemzőcég becslése szerint 2020-ra az intelligens eszközök száma elérheti a 25 milliárdot.

Ma már szenzorokat gyakorlatilag bárhová lehet telepíteni, az alacsony energiaigényű hálózati technológiák révén pedig az információk megosztása is lehetséges.

Ahogy az internet, úgy a Dolgok Internete is jelentős változásokat hozhat a cégek működésében: a gyártásban, értékesítésben, a karbantartásban vagy az ügyfélszolgálatban is. A kis- és középvállalkozásoknál azonban még mindig elenyésző az okostechnoló...

A Dolgok Internete már nem csak egy ismeretlen kifejezés. Egyre több nagyvállalat is ebbe az irányba terjeszkedik, és egyre többen ismerik fel a technológiában rejlő lehetőségeket.

A Big Datára sokan még mindig legyintenek, mondván, nem tudnak mit kezdeni vele. Íme, most három fontos érv a „Nagy Adat” mellett.

A szeptember végén megrendezésre kerülő Internet Hungary központi témája a változás és az ehhez való alkalmazkodás szükségessége. A digitális gazdaság egyik dilemmája, hogy a technikai fejlődés fokozza a hatékonyságot, ugyanakkor rengeteg emberi munk...

A Dolgok Internete körüli felhajtás alapján az gondolható, hogy mára minden eszköz láthatatlanul összekötve működik a tornacipőtől kezdve a szerverekig. Az üzleti felhasználás terén viszont megfontoltabb folyamat látható, és az IoT/M2M széles körű al...

Az okostelefon és a kis hatótávolságú NFC-kommunikáció nemcsak a boltokban, de még az állásvadászatnál is segíthet.