Az amerikai informatikai cég közleményében azt írta, hogy gondosan, az adatvédelmi szabályoknak megfelelően jártak el. A Privacy International digitális jogok védelmével foglalkozó csoport azonban úgy véli, mégis veszélyeztették az emberek személyiségi jogait. Ezt erősítette meg egy, a hírportálnak nyilatkozó fotós is, aki szerint az általa készített fényképek tulajdonosai nem voltak tisztában azzal, mire használják majd arcképüket.

A kiválasztott képek egyébként a Creativ Commons nonprofit szervezet által kibocsátott licensszel rendelkeztek, ami azt jelenti, hogy néhány kisebb megkötéstől eltekintve szabadon felhasználhatók.

A cél szentesíti az eszközt?

Az IBM kutatói – a projekt eredményeiről való online beszámolóban – részletesen ismertették az elemzések során végrehajtott lépéseket. Ezek közé tartozott, hogy lemérték az egyes emberek 47 kitüntetett arcpontja közti távolságokat. Mindezt meg tudták tenni úgy is, hogy a kamerába nézve fotózott arcokon megbecsülték a megfelelő távolságokat. Végül a kapott eredményeket illesztették be az adatbázisukba és elemezték.

Az ilyen jellegű adatok segíthetnek a mesterséges neurális hálózatok tanításában, így azok könnyebben különböztetik meg a vonásokat, és ismerik fel az egyéneket azok arcképéről.

A technológiai cégek azt remélik, hogy az ehhez hasonló, nagyméretű adatbázisok és kutatások pontosabbá tehetik arcfelismerő rendszereiket. Mindeközben figyelniük kell arra is, hogy tiszteletben tartsák a magánéletet és az adatvédelmi előírásokat. Bárki kérheti adatai eltávolítását – erősítette meg közleményében a tech óriás. Bár ahhoz, hogy ezt valaki kérje, először tisztában kell azzal lennie, hogy adatait beillesztették a rendszerbe.

A jogvédő szervezet úgy véli, a cég hibázott, amikor nem kért a képek tulajdonosától direkt erre a célra felhasználási engedélyt.