A felhasználók egyéni profiljai minden egyes kattintással újabb információkkal gazdagodnak, függetlenül attól, hogy melyik honlapot látogatták meg, és milyen eszközt használtak a netezéshez. A világháló használata közben a magánembereknek és a cégeknek sem szabad megfeledkezniük az egyre fontosabb adatbiztonság kérdéséről. A profiljaink ugyanis – a vásárlási preferenciákon kívül – számtalan bizalmas részletet árulnak el a magánéletünkről, például a politikai nézeteinkről, a jövedelmünkről vagy az egészségi állapotunkról. 

Annak ellenére, hogy ezek az adatok számos esetben sokkal egyszerűbbé teszik az életünket, mégsem ellensúlyozzák azokat az esetleges hátrányokat, amelyek az információk nyilvánosságából fakadnak.

Ahogy a hétköznapi tárgyakat összekapcsoló Dolgok Internete (Internet of Things, IoT) egyre fejlődik, úgy válik egyre fontosabbá, hogy a felhasználók megvédjék online profiljukat az adathalászok támadásától. Az IoT-re csatlakozó készülékek, mint például az okostévék, a webkamerák vagy a virtuális asszisztensek begyűjtik a fogyasztók preferenciáira, viselkedésmintáira vonatkozó adatokat, és ezeket aztán visszaküldik a gyártónak, ahonnan tovább árusíthatják azokat független szervereknek. Elegendő, ha csak az utóbbi időben felkapott szelfiket készítő alkalmazásokra gondolunk, amelyek egyes esetekben akár az ujjlenyomatot is beolvassák – említett az adatvédelmi hiányosságok egyik iskolapéldáját az IoT Now összeállítása.

De vajon hová vezet mindez?

A Pennsylvania Egyetem egyik felmérése szerint az amerikai internetezők 41 százalékának komoly aggályai vannak a személyes adatok biztonságát illetően, 58 százalékuk pedig visszavonulót fújt és sokkal kevesebbszer böngészi a világhálót, épp a felhasználóbarát biztonsági eszközök hiánya miatt. Mindezen felül a válaszadók 55 százaléka erősen ellenzi azt, hogy a kereskedők a preferenciáikra vonatkozó információkat használják arra, hogy a szolgáltatásuk színvonalát javítsák. 

Az újonnan létrejövő startupok közül vannak olyan cégek, amelyek magukra vállalták azt a feladatot, hogy közérthető megoldásokat dolgozzanak ki a felhasználók számára, akik így saját maguk gondoskodhatnak adataik védelméről. Az Egyesült Államok eddig több mint kétezer adatbiztonsági jogszabályt alkotott meg, illetve érdemes még megemlíteni a Kereskedelmi Bizottság (Federal Trade Commission) vonatkozó irányelvét. Ennek ellenére a tengerentúli ország továbbra nagy lemaradásokkal küzd az adatbiztonság tekintetében. Mindeközben Európában sikerült egy sor olyan törvénycsomagot kidolgozni és hatályba léptetni, amelyeknek köszönhetően a kontinens élen jár az adatvédelem széles körű megteremtésében.

Forrás: IoT Now