Gépi intelligencia: Magyarország a high-tech szektorban

Kapcsolódó cikkek

Gépi intelligencia: Magyarország a high-tech szektorban

Mesterséges Intelligencia: Magyarország a high-tech szektorban

big data

2 perc

Magyarország ipara az IMF tanulmánya szerint 70 százalékban a high-tech szektorba tartozik, hasonlóan Németországhoz és Dániához, vagyis Európa élvonalához – hangsúlyozta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter Zalaegerszegen, a Mesterséges Intelligencia és Technológia Kiállítás nemrég tartott megnyitóján.

A tárcavezető úgy fogalmazott, a gazdaság akkor lesz továbbra is fejlődőképes, ha olyan ökoszisztéma épül köré, amely ki tudja szolgálni az ipart, és ennek eleme a kutatás, az oktatás, illetve azok a technológiai platformok, amelyek nemcsak véleményeket gyűjtenek és konszolidálnak, de a széles közönség számára megpróbálják mindezt érthetővé is tenni.

A kormány az elmúlt négy évben nyolc technológiai platformot hozott létre, ezek közé tartozik az ipar 4.0 stratégiája, az 5G Koalíció, valamint az autonóm gépek, drónok technológiájával, továbbá a mesterséges intelligenciával foglalkozó platformok. A következő évtizedeket ezek a technológiák fogják jellemezni, az ezeken a területeken létrejövő műszaki, tudományos és vállalati eredmények – emelte ki Palkovics László.

Jakab Roland, a Mesterséges Intelligencia Koalíció elnöke előadásában bemutatta az általa vezetett szervezetet, kiemelve, hogy 2018-ban alakult, és mára mintegy 350 taggal rendelkezik; a tagszervezetek több mint 1500 szakértővel segítik a koalíció munkáját. A kormány 2020 szeptemberében fogadta el a Mesterséges Intelligencia Stratégiát, így annak végrehajtása folyamatban van. „Hiszen tudjuk azt, hogy digitális szuverenitásunk megőrzéséhez és a globális versenyben való helytállásunkhoz előremutató tervekre van szükség” – mondta az elnök.

A ZalaZone tesztpályán megtartott rendezvényről azt közölte: egyebek közt önvezető földi és légi járművek, digitális katonai technológiák mellett például hangvezérelt adatbevitelt vagy éppen ipari környezetben alkalmazható kiterjesztett valóság alkalmazást is bemutattak a kiállításon.

Rohács Dániel, a Magyarországi Drón Koalíció elnöke kiemelte, hogy a becslések szerint a drónok alkalmazása 2030-ra 239 milliárd forinttal járulhat hozzá a magyar GDP-hez, miközben 18 ezer új munkahelyet teremthetnek és a felhasználó vállalatok 345 milliárd forintot spórolhatnak a hatékonyságnövelés miatt.

A pilóta nélküli repülőket számos területen lehet felhasználni, de például a mezőgazdaságban, az építőiparban, a szállítmányozásban és a védelmi területeken komoly hozzáadott értéket teremthetnek. „A drón-ökoszisztéma exponenciális ütemben növekszik, ezért elengedhetetlen egy stratégia megfogalmazása, amely egységes mederbe tereli a technológia kiaknázásának lehetőségeit” – húzta alá az elnök.

Hamar Zoltán, az Autóipari Próbapálya Zala Kft. vezetője a 250 hektáros területen lévő ZalaZone tesztpályáról azt közölte, világszinten is egyedülálló az a koncepció, amit képvisel, hiszen a legmodernebb technológiával szerelték fel, és – a hagyományos tesztek mellett – alkalmas például az önvezető járművek próbájára is. A teszteket például városi környezetet, utópályát vagy autóutat imitáló környezetben lehet elvégezni, de folyamatosan bővítik a lehetőségeket, fejlesztik a pályákat.

Forrás:

DJP