Ugyanúgy, ahogy a múltban az internet megjelenése alapjaiban alakította át az ügyvédi munkavégzés folyamatát, a mesterséges intelligencia elterjedése ugyanilyen „game changer” lehet a piacon, állapítják meg a KCG Partners Ügyvédi Társulás és a JÖSz Szakkollégium által létrehozott Studia Pragmatica tudásközpont szakértői.

Még néhány évvel ezelőtt, az ügyvédi irodák legmagasabb presztízsű helysége a tárgyaló után a könyvtár volt. Az ügyvédek és az ügyvédjelöltek hosszú órákat töltöttek itt a jogi folyóiratokat és bírósági döntések gyűjteményeit böngészve, vagy a szótárkönyv fölé hajolva. A jogi kutatómunkával töltött idő radikálisan lerövidült az internet megjelenésével. De az internet elterjedése nemcsak a munkavégzés formáját alakította át, hanem a gondolkodásmódot is, hiszen addig az számított, hogy mi az, amit „fejből tudunk”, ezután pedig a hangsúly arra terelődött, hogy „tudom-e, hogy milyen forrásból tudom megszerezni a kívánt információt”.

A mesterséges intelligencia alapú eszközök ezt a változást gyorsítják tovább, amely a mindennapok során felmerülő munkák közül valószínűleg a juniorabb kollégákhoz delegált feladatokat alakítják leginkább át. A jogi kutatómunkával, a fordításokkal töltött idő tovább fog rövidülni, hiszen a MI alapú rendszerek sokkal nagyobb mennyiségű dokumentum sokkal rövidebb idő alatt történő átnézését teszik majd lehetővé. Ez viszont kihatással lesz a teljes ügyvédi iroda szervezeti felépítésére, üzleti modelljére.

A prediktív elemzésekkel foglalkozó MI szoftverek lehetőséget nyújthatnak majd arra, egy adott jogi témában hozott korábbi bírósági döntéseket elemezzenek. Akár egy adott bíró korábbi döntéseit is figyelembe lehet venni, ezáltal pontosabb előrejelzés adva egy adott peres ügy kimenetelére vonatkozóan. Feltételezve, hogy ezek az MI rendszerek széles körben elérhetővé válhatnak. Nemcsak az ügyvédi iroda, hanem egy cég belső jogi osztálya is jobban fel tudja majd mérni egy esetleges peres eljárás kockázatait, még mielőtt ügyvédhez fordulna, így elképzelhető, hogy a jogi szempontból komplexebb kérdésekkel fordulnak majd az ügyfelek ügyvédhez.

Due diligence eljárásoknál, ahol hatalmas iratanyag meghatározott – általában elég rövid – idő alatti áttekintése és a beazonosított kockázatokról jogi riport készítésének folyamata is jelentősen lerövidülhet, illetve a szükséges emberi erőforrás igény is csökkenhet. Ezáltal akár kisebb létszámú irodák is megjelenhetnek potenciális versenytársként olyan megbízásoknál, amelyeket eddig kapacitáshiány miatt nem tudtak volna ellátni.

A mesterséges intelligencia mindezek alapján valószínűleg tovább növeli a hatékonyságot és a pontosságot az ügyvédi munkában, illetve általánosságban a hozzáférhetőséget a jogi szakmában, hiszen sokkal szélesebb körben válnak elérhetővé majd olyan információk, melyek eddig nem álltak rendelkezésre.

Más kérdés, hogy ezen információk megfelelő értelmezése viszont továbbra is jogi tapasztalatot igényel, azonban az ügyvéd által nyújtott hozzáadott érték nem az információ rendelkezésre bocsátása, hanem annak megfelelő értelmezése lesz (ugyanúgy, ahogy a jogszabályokhoz ma is hozzáférhet bárki, de azok megfelelő értelmezése a legtöbb esetben jogi háttértudást igényel).

Természetesen ahogy mindennek, a mesterséges intelligenciának is megvannak a veszélyei, a kihívásai, amelyekkel számolni kell és amelyekre a jogi szakmának választ kell adnia. Ilyenek az algoritmusok elfogultságával, átláthatatlanságával, az MI rendszerekbe vetett túlzott bizalommal és az ügyvédek felelősségével kapcsolatos kérdéseket az AI által generált munka felügyeletében.