V2V: az összekapcsolt autók megőrzik a hidegvérüket

V2V: az összekapcsolt autók megőrzik a hidegvérüket

V2V: az összekapcsolt autók megőrzik a hidegvérüket

autó

5 perc

Sikeresen tesztelte a Michigani Egyetem autonóm közlekedési rendszerét két egymással kommunikáló gépkocsin. A kísérletben egy Lincoln MKZ és egy Kia Soul segítségével modelleztek rizikós közlekedési szituációkat.

Egy őrült sofőr átszáguld a piros lámpán, de a balról érkező jármű nem rohan az oldalába. Sőt, még csak a kereszteződésig sem jut el. Ehelyett lelassít és egérutat hagy a szabálytalan közlekedőnek. Kicsivel később egy autó lefullad az út közepén egy beláthatatlan kanyarban, de a mögötte haladó jármű nem rohan bele, hanem kényelmes tempóban lefékez.

Az Mcity nevet viselő, a következő generációs tömegközlekedésre fókuszáló kísérleti projekt szereplői, a Kia és a Lincoln mindketten automatizált, egymással kommunikáló járművek, melyek egyedi felszereltségükkel képessé válnak rá, hogy biztonságosan közlekedjenek a kiszámíthatatlan városi környezetben. „A V2V (Vehicle-to-Vehicle, járművek közötti) kommunikáció segítségével olyan helyekre is elláthatunk, ahová semmilyen szenzor segítségével nem tudnánk” – mondta Orosz Gábor, a gépészmérnöki kar adjunktusa, aki a Kia demóért felelt.

Az átlagos önműködő járművekben olyan szenzorok szolgáltatják az információt, mint a kamera, a LIDAR vagy a radar. Ezek egyike sem érzékel semmit a fizikai látótávolságán túlról. Azzal viszont, hogy a gépkocsik képesek kommunikálni egymással (és akár a környező infrastruktúrával), messzebbre láthatnak, sőt redundáns adatokat is fogadhatnak.

A redundancia ebben az esetben kifejezetten hasznos, hiszen ha az egyik autó például valamely sajátos fényviszonyok miatt nem képes helyesen következtetni, hogy egy közlekedési lámpa sárgán vagy zölden világít, akkor még mindig megszerezheti ezt az információt máshonnan, egy biztosabb forrásból.

Miután a rendszert stabilan is sikerült működtetniük a szakembereknek, így az egyetem kutatói újabb csavarral toldották meg a kísérletet. Az egész hálózatot átalakították oly módon, hogy az egy kiterjesztett valóság részét képezhesse, azaz különböző eszközökkel virtuális járműveket raktak a két fizikailag is létező autó közé. Ezek nemcsak szimulálni képesek a természetes forgalom működési mechanizmusait, de ugyanúgy képesek V2V kommunikációra, mintha valóságos gépjárművek lennének.

A módszer segítségével jóval több kockázatos helyzet modellezésére nyílik lehetőség. A Michigani Közlekedési Laboratórium kiterjesztett valóságában a kutatók láthatják saját autóikat és biztonságosan tesztelhetnek bármilyen szituációt. 

A szakértők szerint mindezek mellett még sokmilliárd balesetmentesen megtett kilométerre van szükség ahhoz, hogy az emberek széles körben elfogadják a technológiát. Ahhoz, hogy ez teljesüljön, Huei Peng, az Mcity igazgatója kifejlesztett egy gyorsított járművizsgálati megközelítést is, amely 25 millió mérföldnyi való világban megtett utazásból származó adatok összességével dolgozik. 

Forrás: University of Michigan News