Önvezető minibuszok: van, ahol már megérkezett a jövő

autó
2021. január 07. 3 perc
A cikksorozat előző részében az iparág fejlődését alakító folyamatokat elemeztük a Robotics and Automation News cikke alapján, bemutatva néhány fejlesztéssel, gyártással foglalkozó startupot. Most ezt a listát folytatjuk.

Navya

A francia Navya egyike azoknak az embert is szállító járművekkel rendelkező cégeknek, melyekről a legtöbbet beszélnek. Autonóm, elektromos járműveiket szívesen választják a helyi hatóságok és szervezetek, ha távoli területeken élők mobilitását kell megoldani.

A startup az egész világon ad el a hagyományos kisbuszra hasonlító fejlesztéséből. Egyik vevőjük a Henry Ford Alapítvány, de a sorban megtalálható az Egyesült Arab Emirátusok egyik mini államában, Sardzsában épülő képeslapszerű, ultramodern, high-tech és környezettudatos város, Masdar City is.

A Navya egy tavaly őszi összesítés szerint 65 millió dolláros befektetői tőkét gyűjtött. A tavalyi első féléves forgalma mintegy 4,7 millió euró lett, ami 23 százalékkal kevesebb, mint az előző év hasonló időszakában, írta a Crunchbase.

EasyMile

A szintén francia gyártó is embereket szállító gépjárműveivel lett sikeres. Komoly támogatókat tudhat maga mögötti, akik már legalább 22 millió eurónyi befektetéssel jelezték, hogy mekkora potenciált látnak ezen a területen.

Részvényesei között megtalálható a Continental is. Az autós rendszereket gyártó, leginkább a gumiabroncsairól ismert vállalat és az EasyMile közös fejlesztésű járművében már Angela Merkel német kancellár is utazott.

A startup gyorsan továbbgondolt technológiájának egy sofőr nélküli vontatóeszköz is köszönhető, melyet a Peugeot-t és a Citroënt is magában foglaló PSA-csoporttal együtt dolgoztak ki.

2GetThere

A holland székhelyű cég saját megfogalmazása szerint sofőr nélküli „emberszállítókra” specializálta magát. Bár a SAV-ok, vagyis a közösségi önvezető járművek fejlesztésében is érdekeltek, arra valószínűleg még várni kell, amíg a sofőrt nem igénylő autómegosztó szolgáltatatók tömegesen megjelenjenek az utakon.

A vállalat – amelybe 2019-ben bevásárolta magát a ZF autóalkatrész-gyártó – több mint 30 évnyi, különböző környezetekben szerzett tapasztalattal rendelkezik az autonóm járművek terén. Ebbe beletartoznak a főleg gyárakban és raktárakban használt szállítóeszközök. Az AGV-k ellentétben a valódi autonóm járművekkel, nem mozognak szabadon, hanem mágneses sínen futnak, valamint lényegesen kevesebb szenzorral és számítógépes háttérrel rendelkeznek.

Baidu

A 2000-ben alapított kínai technológiai óriás az internethez kapcsolódó szolgáltatásokra és termékekre, valamint a mesterséges intelligenciára koncentrál, és 2013-ban kezdett bele önvezető járművek fejlesztésébe.

A Baidu tavaly szeptemberben elindította sofőr nélküli taxiszolgáltatását Pekingben, és 50 partnerrel állapodott meg új autonóm busza, az Apolong fejlesztéséről és megvételéről. A minibusz tömegtermelése a King Long kínai autógyárral együttműködésben valósulhat meg. A partnercég tervezi és gyártja le a járműveket, melyekből 2018 júliusában készült el a századik darab, jelezve, hogy a kormánykerék, fék- és gázpedál nélküli, 20-40 kilométeres óránkénti sebességre képes Apolong már kereskedelmi mennyiségben is elérhető.

Yutong

Bár egyelőre nem a fő bevételi forrását jelentik, a főleg kereskedelmi gépjárműveket, például buszokat gyártó kínai Yutong az autonóm technológiában látja a jövőt.

A cég tavaly nyilvánította befejezettnek azt a kísérletet, melynek során az ország közútjain tesztelte sofőr nélküli buszait. Az ezen a területen a világon elsőnek számító tesztelés során a cég saját számítógépes és szenzoros technológiájának kifejlesztésére is nagy hangsúlyt fektettek.

A startup szerint a tipikus ingajáratok (shuttle) méreténél kétszer-háromszor nagyobb járműre még további három fejlesztési fázis vár. A többi között foglalkoznak azzal, hogy miként szabályozható a alapvető mozgás, és hogyan teljesít átlagos útviszonyok között, illetve versenypályán.

Olvassa el az első részt is!

További cikkek a témában