Az IoT-alapú növényvédelem működését az úgynevezett Wireless Sensor Networks, vagyis vezeték nélküli szenzorhálózat (WSN) segíti. Az apró okosérzékelőkből álló rendszer folyamatosan figyeli a külső tényezőket, a valós idejű adatokat pedig képes rövid távolságra vezeték nélküli kapcsolaton továbbítani.

A nagy mennyiségű információ intelligens használata és elemzése segít a gazdálkodóknak a hosszú távú előnyökkel járó gyors döntések meghozatalában. A rendszer fenntartása – a gyors üzembe helyezhetőség és a hosszú akkumulátor-üzemidő miatt – alacsony költségeket jelent. 

Talaj

A termőtalaj nedvességét és hőmérsékletét figyelő érzékelők fontos információkhoz juttatják a termelőt, aki ezek alapján dönthet az öntözésről. A szenzorok olyan tényezőkkel kapcsolatban is végeznek méréseket, mint a talaj volumetrikus víztartalma, az áteresztőképessége vagy az elektromos vezetőképessége.

Levegőminőség

A levegő hőmérsékletét és összetételét vizsgáló automata érzékelőrendszer képes a növények megbetegedéseinek megelőzésére, detektálására vagy a már fennálló probléma kezelésére. Ezek a szenzorok vizsgálják és követik a szén-dioxid-szintet is.

Levélnedvesség

Az eszközök a leveleken nyomokban megtalálható víz vagy jég jelenlétét detektálják.

Időjárás

Az okosszenzorok érzékelik a fényintenzitást, a szelet, esőt és a páratartalmat. Az IoT-alapú időjárás-modellezéssel kisebb környezetben is megjósolható a közelgő csapadék, így a fejlett öntözőrendszerekkel csökkenthető a felesleges vízhasználat.

Az összegyűjtött adatok révén ráadásul megelőzhetők a rendszer túlhasználatából adódó pluszköltségek, illetve a vízpazarlásból adódó környezeti károk. A valós idejű időjárás-adatok lehetővé teszik, hogy szükség esetén a gazdálkodók gyorsan reagáljanak.

A digitalizáció előnyei

A technológiával tehát időt, pénzt és erőforrást takarítanak meg az agrárium szereplői. A pozitívumok azonban a Föld, illetve a környezet szempontjából is érvényesülnek; a kisebb felhasználás hozzájárul a fenntarthatóság növeléséhez.

Alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátás

A szenzorok által gyűjtött valós idejű adatok kiküszöbölik a traktorok túlzott használatát a mintavételi pontokhoz való eljutás esetében, így kisebb lehet a gazdaságok szénlábnyoma.

Kevesebb víz- és levegőszennyezés

A Dolgok Internetén alapuló technológia egyes számítások szerint 20-40 százalékkal csökkentheti a gazdaságok víz- és műtrágyahasználatát anélkül, hogy a termés mennyisége változna. Mivel a legtöbb helyen a műtrágyahasználat a vízszennyezés fő oka, a vegyszerek és az öntözőrendszerek hatékonyabb használatának lényegesen javuló víz- és levegőminőség lehet a következménye.

Több és biztonságosabb élelmiszer

A legmodernebb mezőgazdasági technológiák által lehetővé vált hatékony terménymenedzsment képes több ember számára elegendő, nagyobb mennyiségű élelmiszer közvetlen megtermelésére. Ezenkívül az élelmiszergyártással foglalkozó cégek – a minőségellenőrzés érdekében – nyomon követhetik a termelési és a szállítási életciklust, ami növeli a globális élelmiszerlánc átláthatóságát.  

Jobb kockázatkezelés

A valós idejű adatokon nyugvó, jól átgondolt döntések csökkentik a mezőgazdaságban előforduló kockázatokat, ráadásul visszafogják az erőforrás-pazarlást is.

A jövő - és ami mögötte van

Az IoT-szenzortechnológiák biztosította adatok kulcsfontosságúak a gazdálkodóknak és a kereskedelmi célú agrártermelés exponenciális fejlődését hozhatják magukkal. A fejlődés fontos eleme lehet a fenntartható gyakorlatoknak.

Az agráriumban lényeges szerep jut a legmodernebb technológiákkal gyűjtött adatoknak. Az információkkal felvértezett termelők az egész gazdaságra érvényes stratégiákat dolgozhatnak ki; profitmodelleket és -térképeket hozhatnak létre, modellekbe integrálhatják a nyílt hozzáférésű adatokat, valamint dokumentálhatják a kockázatokat és a bizonytalanságokat. Mindez segíti őket a kitűzött célok elérésében.

Hiába járul hozzá azonban a digitális növénytermesztés az agrárium és az élelmiszerlánc sok problémájának enyhítéséhez, a technológia még nem mindenhol hozzáférhető. És bár a befektetett költségek hosszú távon megtérülnek, a kezdeti nagy tőkeigényt nem mindenki engedheti meg magának. Nem kérdés azonban, hogy a világ élelmiszerellátásának biztosításához a Dolgok Internetéhez való egyre nagyobb hozzáférés is elengedhetetlen, állítják a cikk szerzői.