A kétezres évek elejéig a központi bankok – a gazdaság stabilitásáért felelős, a háttérből irányító szervezetként – természetüknél fogva kevéssé reagáltak a gazdasági innovációkra. Feladatuk az volt, hogy biztosítsák az árak stabilitását és a nemzeti pénzügyi rendszer biztonságos működését. Mára azonban a központi bankok mindenhol az érdeklődés középpontjába kerültek, elsősorban a globális pénzügyi kihívások és az államadósságok folyamatos növekedése miatt.

A központi bankok jelentőségének növekedése és az, hogy várhatóan újszerű kihívásokra kell reagálniuk, számos kérdést vet fel. A Roland Berger szakemberei nemrég közzétett tanulmányukban felvázolták a központi bankok jövőbeli fejlődésének lehetséges útját. 

Elkerülhetetlen a szervezeti átalakítás 

Mivel az egyes központi bankok szervezeti felépítése eltérő, nem állítható, hogy létezik egy, mindenhol alkalmazható megoldás. A sikeres átalakulás négy pillére azonban meghatározható, ezek a szervezeti adaptáció, az agilis irányítás, a hatékony működés és a jövőorientált HR-stratégia. A menedzsmentnek egyrészt hatékonyabbá kell tenni a döntéshozatalt, központosítva az ehhez tartozó támogató funkciókat, másrészt ki kell szerveznie a szervezetbe szervesen nem illeszkedő feladatokat. A proaktív, költséghatékony menedzsment lehetővé teszi a költségcsökkentést, az így megspórolt pénzt pedig a prioritást élvező területek fejlesztésére lehet fordítani. 

„A személyzeti politika, a munkavállalók képzése és a folyamatos teljesítményértékelés döntő jelentőségű lesz a szervezeti átalakítás során. A központi bankoknak nemcsak egymással, hanem a magánszektor csábításával is meg kell küzdeniük a legjobb munkavállalókért. Fel kell ismerniük, hogy a jelentős innovációk, az előrehaladó digitalizáció új típusú megközelítést és másfajta, fogékonyabb és rugalmasabb munkavállalókat kíván. Ez a jelenlegi, hierarchikusan működő bankoknál nem feltétlenül szempont, de a jövőben egyre inkább az lesz” – mondta Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi ügyvezetője. 

Digitális fizetőeszközök – a készpénz kiegészítő hasonmása

Mobile money: mobilalapú számlák a világ körül

A digitális fizetőeszközök témája kiemelt terület több nemzeti gazdaságban. Ezek a fizetőeszközök a készpénz virtuális megfelelői, hasonlóak a fizikai bankjegyekhez és pénzérmékhez, de digitális pénztárcában tartják őket, kibocsátójuk pedig a központi bank. A szakértő szerint korai lenne megjósolni, melyik lesz sikeres a speciális technológiák közül. Lehet, hogy azt a megoldást, amelyet a jövőben használni fogunk, még csak most fejlesztik.

Egyesek a blockchain technológiát preferálják (ebben a tranzakciók folytatólagosan, megbonthatatlanul rögzülnek egymás után a rendszerben, a fizetések így mindig visszakövethetők), mások inkább egy digitális közvetítőt integrálnának a rendszerbe. A központi bankoknak nemcsak a technológiákat, hanem a fejlesztőket is meg kell vizsgálniuk ahhoz, hogy megfelelő döntést tudjanak hozni. Ennek akadálya viszont jelenleg főleg az, hogy nem rendelkeznek megfelelő szaktudással, és nem elég gyorsak ahhoz, hogy kövessék a technológia fejlődésének ütemét.

A digitális fizetőeszközök jelentősen csökkenteni tudnák a bankjegyek és érmék előállításának, valamint a készpénz tárolásának és szállításának költségét. Emellett fel tudnák gyorsítani a feltörekvő piacok pénzügyi integrációját is, mivel könnyebben azonosíthatóak lesznek az ügyfelek, és hatékonyabb lehet a pénzmosás elleni küzdelem. Az ilyen irányú pénzügyi megoldások fontos szerepet játszanak a jövőben, valószínűleg a fizikai készpénz kiegészítőiként lesznek bevezetve, amelyre már egy sor ígéretes próbálkozás látható a piacon. Ugyanakkor hatalmas feladat vár még a központi bankokra: mind szervezeti struktúrájukat, mind stratégiájukat át kell alakítani, hogy folyamatosan jó döntéseket hozhassanak a megváltozott körülmények között.