Tech trendek: a túlélést jelentheti a digitális átállás

Tech trendek: a túlélést jelentheti a digitális átállás

Tech trendek: a túlélést jelentheti a digitális átállás

még több IoT

3 perc

2020 januárjában még minden cégnek jól átgondolt tervei voltak a jövőre vonatkozóan: a Covid-19 azonban jócskán felülírta az elképzeléseket.

A stratégiák érvényüket vesztették, a szervezetek pedig példátlan sebességgel váltak alkalmazkodóbbá és reszponzívabbá. A 2021-es terveket már olyan vezetők készítették, akik tavaly bizonyították ellenállóképességüket. A Deloitte 12. alkalommal készített éves összefoglaló tanulmányt a jövő technológiai trendjeiről.

„Az idei Tech Trends fő témája az ellenállóképesség. A technológia világában ez azt a makacs elhatározást jelenti, hogy egy szervezet a felforgató változások közepette is alkalmazkodik és érvényesül. A tanulmányunk szerint a pandémia váratlan átalakulást hozott: a legtöbb szektorban felgyorsította a digitális átállást, nem csupán a működési hatékonyság javítása miatt, hanem a rugalmasság elérése okán” – emelte ki a Deloitte technológiai tanácsadás üzletágának partnere.

„A kereslet és kínálat, a fogyasztói szokások drámai ingadozására való gyors reagálási képesség igénye a digitalizáció motorja. Nem csak a digitális átállás gyorsult fel: a tervezési szakasz is drámaian redukálódott. A munka jövőjéről szóló vezetői beszélgetések időhorizontja évekről hetekre változott” – tette hozzá Kiss Dániel.

Rövid távú prognózis: mit várható a technológia világában?

A Tech Trends 2021 tanulmány főbb megállapításai a következő másfél-két évre:

„Nagyvállalati technológia szempontjából legfontosabb a vállalati stratégia és a technológiai stratégia összehangolása. Nagyon fontos foglalkozni a kritikus alaprendszerek jövőjével, a felhő felhasználási lehetőségeivel a digitális bevándorlók esetén. Előtérbe kerülnek az ún. low-code és platform-first stratégiák a legacy rendszerek kivezetésére. Kiemelten fontos még az ellátási lánc átalakításának tervezése is” – mondta Kiss Dániel.

Az adatok területén megfigyelhető lesz a mesterséges intelligencia iparosítása ún. MLOps megoldásokkal. Súlypontáthelyezés várható az adatok felhasználásában: az emberi felhasználásról a gépi felhasználásra. A kiberbiztonság kérdése is kiemelt figyelmet érdemel.

Ember és gép interakciója szempontjából a jövő munkahelyével kapcsolatos trendek követése és a digitális élmény folyamatos fejlesztése továbbra is időszerű. Megjelennek a szervezeti sokféleséget, méltányosságot és befogadást támogató technológiák.

Hosszú távú prognózis: mit hoz a következő évtized?

Az elmúlt 12 év technológiai trendjei alapján a fejlődés ívét három szakaszra lehet bontani: a 2010-es évek innovációs szakaszára, amely lehetővé tette a második szakasz – a 2020-es évek elejének – disztruptív megoldásait. A harmadik szakasz az előttünk álló évtized, melyet a jövő horizontjának üzleti és technológiai stratégiái formálnak: univerzális, zökkenőmentesen integrálható interfészek, melyek képesek előre jelezni és kielégíteni az emberi igényeket.

A mesterséges intelligenciára épülő exponenciális intelligencia képes lesz emberi érzelmeket felismerni és reagálni ezekre. Emellett a külső környezetet megfigyelésével és helyes értelmezésével válik alkalmasság szinte bármilyen feladat elvégzésére. Eközben a szubatomi részecskék tulajdonságait kihasználva a kvantumszámítógépek képesek lesznek megoldani a mai szuperszámítógépek számára még túl összetett problémákat.

Az ember és a gép kapcsolata tovább erősödik, ugyanakkor átlátható és természetes módon a végletekig egyszerűsödik. A gépek adat feldolgozási képessége addig fejlődik, míg elérkezünk a csaknem „mindenttudó gépek” korába, amikor az adathozzáférés és megértés nem csak a korrelációk, de az okok és okozatok felismerésére is képessé teszi az üzleti megoldásokat.

A korlátlan számítási kapacitás a technológia számos új felhasználási lehetőségét fogja megnyitni.

„Mindezek mellett fontos hangsúlyozni, hogy a feltörekvő technológiáknak szilárd alapokon kell állnia, köztük az üzletileg megalapozott IT-funkciók fejlesztésén, a kiberbiztonsági, szabályozói és etikai kockázatok megfelelő kezelésén és az alaprendszerek korszerűsítésén” – állapította meg a szakértő.