Az ENSZ keretein belül szervezett WSIS Forum minden évben kiváló lehetőséget nyújt a kapcsolatépítésre és a szakmai konzultációkra. A világ egyik legnagyobb információs és kommunikációs technológiai rendezvénye nagy hangsúlyt helyezett a multiszektoriális partnerségek kialakítására a közös digitális jövőépítés érdekében. A nemzetközi fórum keretében idén is megszervezték a versenyt a fenntartható fejlődést leginkább szolgáló projektek számára. A pályázatra ezúttal több mint ezer pályamunkát nyújtottak be.

Ezen a versenyen a Digitális Jólét Nonprofit Kft. mindkét nevezett projektjét, az MI Kihívást és az OkosÓvoda Programot is beválogatta a szakmai zsűri a legjobbak közé, amelyekre a következő fordulóban online lehetett szavazni. Minden kategóriában öt projekt juthatott tovább online szavazással az úgynevezett „champion projektek" közé. Az MI Kihívás az e-learning kategórián belül bejutott a legjobb öt közé, tehát bajnok projekt lett. A program június 1-jén Genfben, a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) székhelyén megrendezett díjátadón elismerő oklevélben részesült, melyet Houlin Zhao, az ITU főtitkára adott át.

Digitális jövőkép a Mesterséges Intelligencia Koalíciótól az MI Kihívásig

„Ha visszatekintünk, akkor 2018-ban alakult meg Magyarország Mesterséges Intelligencia Koalíciója, ami a Digitális Jólét Program hátterében működik. Azt tudjuk, hogy a digitalizáció által előállított új megközelítéseknél az a helyes 'állami testtartás', hogy nemcsak mi tesszük fel a kérdéseket, és közösen keressük a tudománnyal, gazdasággal, szakmával a válaszokat, hanem a helyes kérdések megtalálását is közösen végezzük el. Ez a szakmai koalíció nagyon széles körben fogja össze a gazdaság, a tudomány hazai és nemzetközi művelőit, és segít a kormány számára megtalálni a helyes stratégiai célrendszert és eszközrendszert" – foglalta össze a Digitális Jólét Program szakmai vezetője.

Dr. Gál András Levente hozzátette: 2020-ban került megalkotásra Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája, ami nagyon sok intézkedést tartalmazott. Ennek nyomán jött létre például a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium, és szintén létrejött ilyen értelemben a világon először a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség (NAVÜ), ami az adatoknak nemcsak a védelmét, hanem a proaktív gazdasági hasznosítását is szolgálja.

Az új és innovatív kezdeményezések közé sorolható a MI Kihívás is. „Azt tapasztaltuk, hogy a mesterséges intelligencia fontosságát mindenki elismeri, de azért szorongva nézünk ezekre az innovációkra nemcsak a science-fiction filmek miatt, hanem például azért, hogy közvetlenül mennyire érinti, mondjuk, a munkánkat az egyre tanulékonyabb, egyre jobb színvonalon teljesíteni képes mesterséges intelligencia és a robotoknak a jelenléte" – fejtette ki a DJP szakmai vezetője.

Az MI Kihívás alapvető célja az volt, hogy legalább egymillió embert érjenek el, akik hiteles és árnyalt képet kapjanak arról, hogy mire jók a gépi intelligencia előállított eszközök, képességek. Ezt messze túlteljesítették, hiszen mára több mint 4 millió magyar állampolgárt értek el különböző csatornákon. „Ma úgy gondoljuk, hogy sokkal tisztább kép van arról, hogy mire jó a mesterséges intelligencia, és mire tudjuk használni az MI algoritmusokat az agráriumtól a közlekedésen át sokféle területen" – tette hozzá.

„Volt egy másik szintje is az MI kihívásnak, hogy legalább százezer embert érjünk el, akik egyfajta képzettséget kapjanak ezen a területen. Mindez pedig épüljön be a különböző felsőoktatási, köznevelési vagy felnőttképzési programokba. Eddig csaknem 25 ezer embert már kifejezetten ebben a képzésben részesítettük. Az ENSZ egyik szakosított intézetének, az ITU-nak a különdíját is megkaptuk. Ez egy rendkívül nagy elismerés, mert ezt világszinten nagyon sok induló között egy élénk mezőnyben tudtuk elérni" – fejtette ki a szakmai vezető.