Bár a Dolgok Internetéhez kapcsolódó fejlesztések rendkívül szerteágazóak a különféle iparágakban, valamennyi vállalat hasonló kihívásokkal küszködik az adatok összegyűjtése és elemzése területén. Egyebek között ez derül ki az IoT-projektekkel foglalkozó ParStream nemrég publikált független felméréséből. A Dimensional Research által, több mint 200 technológiai és üzleti szakértő bevonásával végzett kutatás célja az intelligens eszközök által összegyűjtött információk felhasználásával összefüggő tapasztalatok és hatások felmérése, illetve az egyelőre kiaknázatlan területek feltárása volt.  

Úton a Big Data felé >>„A Dolgok Internete és a Big Data keresztezésében hihetetlen üzleti lehetőségek rejlenek, de ezt a potenciált még nem sikerült teljes mértékben kihasználni” – fogalmazott a Dimensional Research vezetője. Diane Hagglund hozzátette, hogy a vizsgálat során azt szerették volna megérteni, hogy az IoT milyen hatást gyakorol a fogyasztókra és a fejlesztő vállalatokra, azáltal, hogy a világhálóra kapcsolódó készülékek valós időben rögzítik a felhasználók adatait.

A projektek besorolásánál nagyon különböző válaszok születtek az üzleti szakértők részéről. A megkérdezettek 53 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a fejlesztések elsődleges célja a szervezeti folyamatok optimalizálása, tehát a dolgozók hatékonyságának és az ügyfelek elégedettségének javítása, továbbá a működési költségek leszorítása. Ezzel szemben a válaszadók kevesebb, mint fele nevezte stratégiai üzleti befektetésnek az IoT-hez kapcsolódó programját.

A válaszadók a leggyakoribb kihívásnak az adatok összegyűjtését, feldolgozását és elemzését tartják. Bár a programok túlnyomó többségének (83 százalékának) célja az adatgyűjtés, csak a megkérdezettek elenyésző hányada (8 százaléka) dolgozza fel és elemzi ezeket az információkat rendszeresen. Ugyan a cégvezetők valamivel több mint fele – 58 százaléka – állította, hogy készül valamilyen analízis, elismerték, hogy ezen a téren jobban is teljesíthetnének. A megkérdezettek 86 százaléka nyilatkozott úgy, hogy gyorsabb és rugalmasabb elemzésekkel növelni lehetne az IoT beruházások megtérülését.

A kutatás legfontosabb megállapításai:

Az IoT-programok széles skálán mozognak, de valamennyi esetben felmerülnek kihívások:

• a válaszadók 53 százaléka használja az üzleti folyamatok optimalizálására az IoT projekteket,
• 47 százalékuk tekint ezekre a programokra stratégiai befektetésként,
• az innovatív IoT-megoldások 42 százalékánál a célcsoportot a fogyasztók, 54 százalékánál pedig a vállalkozások jelentik, míg a fejlesztők 51 százaléka szánja belső használatra a Dolgok Internetére épülő megoldásokat,
• a megkérdezettek 96 százaléka szembesült valamilyen nehézséggel a projektek során.

A Tárgyak Internetében rejlő potenciált az adatok összegyűjtésével, feldolgozásával és elemzésével kapcsolatos kihívások miatt nem lehet teljes mértékben kiaknázni:

• csak a válaszadók 8 százaléka dolgozza fel és elemzi az összegyűjtött információkat rendszeresen,
• a cégvezetők 86 százaléka ennek ellenére elismerte az adatok jelentőségét,
• a megkérdezettek zöme – 94 százaléka – ütközött már nehézségbe az információk begyűjtése és analízise során.

Az adatgyűjtés-, és elemzés módjának javítása hozzáadott értéket képviselne:

• az üzleti válaszadók 70 százaléka állította, hogy a megfelelően feldolgozott információk megkönnyítenék a döntéshozatali folyamatot,
• a megkérdezettek 86 százaléka szerint a gyorsabb és rugalmasabb elemzési módszerek nagyobb megtérülést hoznának.

Syed Hoda, a ParStream marketingvezérigazgató-helyettese hangsúlyozta, hogy számos közműszolgáltató már jelenleg is rengeteg valós idejű adatot gyűjt az ügyfelek energia-fogyasztásáról, ezek az információk azonban egyszerűen csak „egy helyben ülnek”. A korábbi eszközök ugyanis sokszor nem voltak képesek megbirkózni az adatok nagyságával és gyorsaságával. Az alapvető problémát az információk feldolgozása jelenti, az adatok begyűjtése és elemzése sem könnyű, ráadásul ezek megfelelő felhasználása szintén nehéz feladat – összegezte Syed Hoda.

IoT: mi rejlik a csillogó felszín mögött? >>Szerinte nem árt tisztában lenni azzal, hogy a korábbi készülékek nem alkalmasak arra, hogy hozzájáruljanak a Dolgok Internetére épülő fejlesztések sikerre viteléhez. Ezeknél az eszközöknél a kiindulópontot több terrabájt adat feldolgozása jelentette, azonban – ahogy Syed Hoda kiemelte – napjainkban már petabájtokban kell gondolkodni. Az energiaszolgáltatók például a szélturbinákból érkező információk segítségével optimalizálhatják működésüket, és kellő időben észrevehetik, hogyha a rendszer túlhevül. A szélerőműveket eddig általában 10 szenzorral látták el, de az összegyűjtött adatok által képviselt hozzáadott értéknek köszönhetően ez a szám folyamatosan emelkedik.

Ennek kitűnő példája a ParStream egyik kínai ügyfele, az Envision Energy, amely ma már 150 érzékelőt szerel fel a szélturbináira. Ezek a szenzorok sokkal olcsóbbak az elődeiknél, ráadásul képesek arra, hogy mérjék a rezgéseket, a lapátok forgásának gyorsaságát, a szélerősséget, vagy akár a hőmérsékletet. „Ahhoz azonban, hogy a lehető legteljesebb körű megtérülést el lehessen érni, a folyamatok valós idejű nyomon követésére van szükség. Fontos ugyanakkor hozzátenni, hogy az adatok önmagukban mit sem érnek, hogyha az információk feldolgozását és elemzését nem követik tettek” – hívta fel a figyelmet a szakértő.

Forrás: M2M Now