A kezdetek egészen a 19. századig nyúlnak vissza. A technológiai hullám 1832-ben indult be, amikor az orosz mérnök, Baron Schilling megalkotta a világ első elektromágneses távírógépét. Mindössze egy évvel később Carl Friedrich Gauss, illetve Wilhelm Weber felfedeztek egy olyan egyedi kódrendszert, mellyel 1200 méteres távolságon belül tudtak egymással kommunikálni a német Göttingen városán belül.

A következő fontos állomás Samuel Morse nevéhez kötődik, aki eredetileg nem tudós, hanem képzett festőművész volt. Az amerikai feltaláló 1837-ben szabadalmaztatta telegráfját, amely hozzájárult a hírközlés forradalmasításához. A tudós 1844-ben Morse-kóddal rejtjelezett üzenetét Washingtonból egészen Baltimore-ba küldte. A tömör és meglehetősen sokat mondó szöveg egy Bibliából vett idézet volt, Mózes negyedik könyvéből, miszerint: „Mit tesz az Isten.”

A horvát-szerb-amerikai fizikus, feltaláló és villamosmérnök Nikola Tesla életében 146 szabadalmat jegyzett be, és róla nevezték el a mágneses indukció SI-mértékegységét. Tesla 1926-ban a következőket nyilatkozta a Colliers magazinnak adott interjúban: „a vezeték nélküli energiaátvitel teljes körű alkalmazásával az egész Föld egy hatalmas aggyá alakul át, és valójában az is, hiszen minden dolog egy valódi és ritmikus egész elemi része. Azok az eszközök, melyeken keresztül ezt elérhetjük, hihetetlenül egyszerűek lesznek a jelenlegi telefonokhoz képest. Az eszközt akár az ingzsebében is hordhatja az ember”.

A továbbiakban megérkezünk a 20. század derekára. 1950-ben Alan Turing brit matematikus, a modern számítógép-tudomány egyik atyja írt ebben a témában az Oxford Mind Journal nevű újságban. Az eléggé provokatív – „Számítógépek és intelligencia” – címmel írt cikkben elsőként írta le a Turing-tesztet, amivel el lehet dönteni, hogy egy gép gondolkodik-e. „Gondoskodnunk kell arról, hogy a gépeket a legfinomabb érzékszervekkel lássuk el, amelyeket csak megvehetünk, és aztán megtanítsuk őket, hogy értsenek és beszéljenek angolul. Ez a folyamat jól kiegészíthetné a gyermekek normál oktatását.”

Herbert Marshall McLuhan kanadai tudós, filozófus és irodalomtanár fektette le a médiaelmélet egyik sarokkövét, amelyet a reklám- és a médiaipar is előszeretettel alkalmaz a gyakorlatban. Nevéhez fűződik a „média maga az üzenet” szlogen és a globális falu fogalom bevezetése, a hozzájuk tartozó elméletek kidolgozása. A globális falu kifejezéssel lényegében 30 évvel előre megjósolta a World Wide Web létrejöttét. 1964-ben megjelent, Understanding Media című könyvében azt írta: „az elektronikus média segítségével egy olyan dinamika indul be, amelyben minden létező technológia – beleértve a városokat is – informatikai rendszerekké alakul át”.

Forrás: Postcapes.com