Ma már általánosnak mondható, hogy a szakmai rendezvényeken az előadók sorra osztják meg a hallgatósággal, hogyan változtatta meg a vállalatuk működését az IoT (Internet of Things, Dolgok Internete), egyben próbálnak mindenkit meggyőzni arról, hogy ez a jövő útja. Ahogy az agresszív növekedésre vagy a befektetések pozitív megtérülésére vonatkozó prezentációs oldalak váltogatják egymást, szépen kirajzolódik egy végső üzenet: „szállj be most az IoT-be, vagy lemaradsz”.

A cég sikere múlhat az innovációs hullám meglovaglásán

Ahogy a nyomás nő, és a piaci verseny éleződik, a vállalkozások körében egyre több döntéshozónál jön el az önvizsgálat ideje. Azok a társaságok, amelyek még nem indultak el a Dolgok Internete világába tartó utazásukra, úgy érzik, hogy elő kéne varázsolniuk egy IoT-feliratú csodapirulát, amely számos üzleti problémájukat egy pillanat alatt orvosolná – összegezte Isabel Chapman, a Machina Research piackutató szakértője. 

Beszállni, de hogyan?

Annak a fontosságát senki nem vitatja, hogy érdemes feltérképezni, miképpen dolgoznak és építik be a mindennapi működésükbe az IoT-alapú technológiákat a versenytársak, és ebből kiindulva meghatározni a jövőbeli stratégiát. Az alapos kutatómunkának köszönhetően a beszerzési osztály munkatársai könnyebben el tudnák dönteni, mire van pontosan szükségük. Hogy érthetőbbé tegyék, hogyan lehet az IoT nyújtotta előnyöket kiaknázni, a Machina Research megjelentetett egy olyan tanulmányt, amelyben a szakértők azt foglalták össze, hogyan érdemes nekikezdeni az innovatív fejlesztéseknek. 

Az eddigi adatokat és a kutatások eredményeit összegezve létezik egy folyamat – vagy ha jobban tetszik, egy életciklus – melyet a legtöbb olyan vállalat követ, amely szeretné elindítani „házon belül” az IoT-alapú fejlesztéseket. Lényegében arról van szó, hogy léteznek bizonyos üzleti tényezők, melyek befolyásolhatnak egy adott stratégiát, de a döntési minták a cég érettségétől és a tapasztalatától függően eltérőek lehetnek. Ezeket a tényezőket – eléggé leegyszerűsítve – a következőképp lehetne összefoglalni: csökkenteni kell a költségeket, tőkét kell termelni és el kell kerülni az illegális megoldásokat. Ha a Dolgok Internete is képbe kerül, akkor a speciális listát további két elemmel lehetne kibővíteni: a szakértő szerint rocksztárrá kell válni, és nem szabad engedni, hogy mások lehagyjanak. 

Az innováció élharcosai

Az IoT, valamint a háttérében meghúzódó M2M (Machine-to-Machine) kezdetben azokban az iparágakban kezdett el terjedni, ahol a megtérülést könnyen ki lehetett fejezni számok segítségével. Ez tehát az a szakasz, amikor a költségek csökkentéséről, a kiadások lefaragásáról volt szó a hatékonyság javításán keresztül. Ahogyan szép lassan elkezdett felértékelődni az IoT, a koncepció olyan vállalatok figyelmét is felkeltette, amelyek szerették volna a piacon az innováció élharcosának beállítani magukat. Ezek az egocentrikus törekvések tettek bizonyos cégeket rocksztárrá, nekik köszönhető sok igen látványos megoldás, főleg a közműszolgáltatások vagy épp az okosvárosok esetében.

Isabel Chapman hozzátette: amint a Dolgok Internete elkezdte beváltani a hozzá fűzött reményeket, a cégek vérszemet kaptak, és beköszöntött a tőketermelés – „pénzcsinálás” – időszaka. Ekkorra mind az IoT-alapú megoldásokat régebb óta alkalmazó vállalatok, mind az újoncok felismerték az Internet of Things értékét, és a segítségével teljesen új üzleti modelleket hoztak létre, gondoljunk csak a szolgálatosodásra, így például az integrált szolgáltatások rendszerére.

Forrás: IoT Now