Habár még eléggé az út elején járunk, bizonyos szabályszerűségek azért már ebben a szegmensben is kezdenek kirajzolódni.
A kiterjesztett valóságban (augmented reality, AR) rejlő lehetőségek kiaknázáshoz megfelelő megjelenítési technológiára van szükség. Az ilyen eszközöknek könnyedén át kell tudniuk helyezni a HD-minőségű tartalmat is a „valós” világba. Így a digitális és a fizikai környezet szinte egybeolvad. Ennek érdekében a mikrokijelzőktől kezdve az ultravékony lencsékig már több új termék is megjelent a piacon.
A holnap szemüvegeinek kijelzői várhatóan minden eddiginél könnyebbek lesznek, és nagy felbontású képeket is tudnak majd készíteni. Ugyanakkor a jobb teljesítmény minimális energiafogyasztással jár majd együtt.
A kiterjesztett valóságon alapuló eszközök esetén gyakorlatilag elengedhetetlen a megfelelő mozgáskövetés. Például az Apple nemrég nyújtott be szabadalmi igényt egy olyan megoldásra, melynek révén a felhasználók a csuklójukon található touchpad segítségével férhetnének hozzá a szemüvegük információihoz.
A szemkövetés valószínűleg különösen értékes lesz az energiafogyasztás és sávszélesség-igény csökkentése miatt. Ezáltal csak ott kell majd a megfelelő képélességet biztosítani, ahová a viselő éppen néz, ami egyben alacsonyabb fogyasztással is jár.
A metaverzumban a digitális és a fizikai világ minden eddiginél jobban illeszkedhet egymáshoz. A virtuális megoldások segítségével a felhasználók valós időben kommunikálhatnak barátaikkal úgy, hogy valósághű „avatárokat” vetíthetnek maguk elé természetes környezetükben.
Például a megbeszéléseken ilyen formában is rögtön elérhetik a kapcsolódó dokumentumokat vagy animált útvonaltervet készíthetnek az utcán sétálva.
A vizualitás mellett a hangminőségen és a műszaki paramétereken is javítani kell. A térbeli hangzás a kevert valóságra építő XR-tér egyre izgalmasabb részévé válik, ezzel is fokozva a felhasználói élményt, szintén ebbe az irányba mutat a tapintással foglalkozó haptika terjedése is.
Ennek köszönhetően a vállalatok fizikai értelemben vett visszajelzést is kaphatnak arról, hogy mi történik, amikor valaki megérinti a digitális tartalmat vagy interakcióba lép vele az AR-világban.
Mindez valósághűbbé tenné például a kiterjesztett valóság segítségével tartott képzéseket is. A teljesítményt a jövőben az 5G is jelentősen növelheti.
A peremhálózati informatika (edge computing), az 5G, a 3D-s hangzás és ultragyors feldolgozási teljesítmény mellett más megoldások is integrálhatók ezekbe a viselhető eszközökbe. Például az egyedi szilíciumchipek beépítésével továbbfokozható a teljesítmény.
A dolgok internete és a mesterséges intelligencia révén a felhasználók okosszemüvegükön keresztül is kapcsolatba léphetnek a különféle tartalmakkal, és bárhol módosíthatnak a csatlakoztatott készülékeik beállításain. De a társalgási platformokhoz és a természetes nyelvi feldolgozáshoz is könnyebben hozzáférhetnek.
Az AR-fejlesztések egyre szélesebb körű elterjedésével természetesen más-más fejlesztési igényei vannak az egyes iparágaknak és szektoroknak. Az ipari, logisztikai vállalatoknál például a tartósság és az ellenállóképesség lesz a fontos. Míg másoknál a többi között az ügyfélkapcsolatok javítása lesz a cél.
A technológiai újításokkal felturbózott szemüvegek várhatóan egyre stílusosabbak, könnyebbek és mutatósabbak lesznek, így válhatnak vonzóbbá a mindennapi felhasználók számára is.