Drónok: Magyarországon is robbanásszerű növekedés várható

Drónok: Magyarországon is robbanásszerű növekedés várható

Drónok a láthatáron: Magyarországon is robbanásszerű növekedés várható

még több IoT

3 perc

Öt év alatt 20%-os átlagos ütemben növekszik az európai piac, a korai alkalmazók pedig itt is versenyelőnyhöz jutnak.

Nemzetközi színtéren a pilóta nélküli repülőgépek üzleti és ipari alkalmazásában számos országban és szinte minden iparágban komoly fejlődés ment végbe az elmúlt évtizedben. A magyar drónökoszisztéma mindeközben visszafogott mértékben fejlődött, ami komoly lemaradást okozott – áll a PwC Magyarország elemzésében.

Ennek elsődleges oka a specifikus jogi szabályozás hiánya volt, amely 2021-re az uniós előírások hazai implementációjával megoldódott. A szakértők azonban felhívják a figyelmet: a jelenleg hatályos szabályozás komoly kihívások elé állítja a jogszerűen reptetni vágyó hazai drónpilótákat, ugyanis egyszerre kell figyelemmel lenniük az európai uniós és a nemzeti rendeletekre.  

A technológia is tolja előre a drónhasznosítást

A bevezetésben élen járó Egyesült Államokban körülbelül 786 ezer UAV (unmanned aerial vehicle) lesz üzleti célú használatban 2023-ra. Lengyelország, a közép-kelet-európai régió „eminenseként” az üzleti drónflotta hatszorosára bővülését várja 2023-ig. Európa egészét nézve pedig – árbevételt tekintve – 2019 és 2024 között közel 20%-os átlagos ütemben fog növekedni.

Mindezt az egyre újabb és hatékonyabb technológiai fejlesztések is jelentősen elősegítik, mint például a növekvő akkumulátorkapacitás, nagyobb teherbírás vagy az egyre fejlettebb, mesterséges intelligenciával (MI) is támogatott szoftveres megoldások.

„A technológia szerepe mellett természetesen az elérhető üzleti hasznosság mértéke a kulcs a növekedés beindulásában. Azért sem meglepőek a látványos előrejelzések, mivel a drónok alkalmazása számos iparágban már egyáltalán nem egy ötlet vagy kísérleti technológia, hanem alapfolyamatokba építve, felskálázva, hangos sikerekkel bizonyította üzleti értékét” – mondta Lajtai Péter, a PwC Magyarország üzleti tanácsadási részlegének vezető menedzsere.

A jelenlegi üzleti célú drónalkalmazásokat a szakértők 6 nagyobb alaptípusra osztották: felmérés/feltérképezés, beruházások monitorozása, eszközgazdálkodás, áruszállítás, megfigyelés, valamint videó- és műsorközvetítés.

Kerekes Antal, a technológiai tanácsadási csoport vezetője szerint a dróntechnológia alkalmazása, érettségi szintje a különböző országok egyes iparágaiban jelentős eltérést mutat. Míg a médiában és az építőiparban már évek óta jellemző a „levegőből” támogatott munkavégzés, addig az adaptáció még közel sem ment végbe olyan iparágakban, mint a kereskedelem és logisztika vagy a mezőgazdaság.

Jöhet a drónpiac szárnyalása?

A PwC szakértői a nemzetközi trendekkel összhangban idehaza is jelentős növekedésre számítanak a következő években. A szabályozási környezet rendeződésével a hazai, korai alkalmazó szereplők olyan – külföldön már bevált – gyakorlatokat vezethetnek be, ami komoly versenyelőnyhöz juttathatja őket.

Az új EU-s viszonylatban egységes szabályozás megnyitja a magyar piacot a külföldi drónos szolgáltatók előtt, amelyek eddigi tapasztalataikat Magyarországon is kamatoztathatják, illetve ez a hazai szereplőknek is jó export lehetőséget jelenthet.

2021-et megelőzően nem volt olyan jogszabály a magyar jogrendszerben, amely kifejezetten drónok biztonságos üzembe helyezésére, használatára, nyilvántartására vonatkozott volna. Emiatt a magyar drónökoszisztéma szereplőinek elsősorban az általános repülési jogszabályoknak kellett megfelelniük, azonban ezek a szabályozások sok esetben irreálisan nagy adminisztratív terhet és más, nem életszerű elvárásokat támasztottak a felhasználók felé.

Még mindig hiányzik az egységes szabályozás

A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje hangsúlyozta: „a jelenleg hatályos szabályozás komoly kihívások elé állítja a jogszerűen reptetni vágyó drónpilótákat, hiszen a több szabályozási hullám ellenére mind a mai napig nem beszélhetünk egységes dróntörvényről. Tehát a magyar drónpilótáknak egyszerre kell figyelemmel lenniük az európai uniós és a nemzeti rendeletekre. A szabályozás ilyesfajta töredezettsége megnehezíti a jogértelmezést és ezáltal magát a jogkövetést is. Ezenfelül a magyar szabályozás az uniós kötelezettségeknél súlyosabb bürokratikus terheket ró a hazai drónozókra – kezdve az általános regisztrációtól a drónkezelői vizsga minden osztályra kiterjedő kötelezővé tételéig”.

„Ez a szabályozási közeg nem hat kimondottan ösztönzőleg a piaci felhasználásra, hiszen szinte elkerülhetetlenné teszi valamilyen fajta szakértő bevonását. Azonban mintha már látszódna a fény az alagút végén, mivel februárban a kormány egységes rendeletbe foglalva határozta meg az állami drónhasználatra vonatkozó szabályokat. Reményeink szerint ez mintaként szolgál majd a civil használat egységes szerkezetbe foglalásához is, és a szabályozás ilyen módon történő átláthatóbbá tétele egyre több piaci szereplő számára teszi vonzóbbá a drónhasználatot” – tette hozzá Horváth Dóra.

A szakértők felhívják a figyelmet arra is, hogy a hazai szabályzásokról szóló törvény 2020-as év végi elfogadásával kizárólag a HungaroControl mydronespace nevű alkalmazásának használatával van lehetőség a pilóta nélküli eszközök reptetésére. Az alkalmazás használata január 1-től kötelező, így minden drónhasználó számára hamarosan ismertté válik ez az applikáció.