Tagadhatatlan tény, hogyha egy fejlesztő autonóm szállítmányozási megoldásokat keres, a repülés az egyik legelőnyösebb választás: egy bizonyos magasság felett elenyésző számú az akadály, ráadásul a kiépített infrastruktúra sem köti a járművet, szó szerint légvonalban megközelítheti célpontját.

Minden bizonnyal ez motiválta az Amazont, a UPS-t vagy épp a svájci postát arra, hogy drónos csomagküldő-rendszereken dolgozzanak, ám időközben felmerült egy nagy hátránya az önálló repülésre is képes eszközöknek. A véges akkumulátoroknak köszönhetően egyelőre a szerkezetek nem képesek sem nagy súlyok szállítására, sem nagy távolságok megtételére, így egyelőre mindenképp csak helyi kézbesítésre alkalmasak, hosszú távú utakkal nem lehet számolni.

Takarékos üzemmód

Ezen a problémán dolgoznak az MIT (Massachusetts Institute of Technology) kutatói. Projektjük egy olyan útvonaltervező rendszer kiépítése, amely képes egyszerre földi és légi közlekedést igénybe venni a minél nagyobb távolságok megtételéért. A gurulás ugyanis hiába lassabb, sokkal kevesebb áramot igényel, mint a rotorok bekapcsolása, így a két megoldás megfelelő kombinációjával ki lehet deríteni, melyik a leghatékonyabb útvonal mind az erőforrások, mind pedig az idő szempontjából.

Több drón, nagyobb rizikó

Természetesen egyelőre a tesztben részt vevő drónok csak hobbidarabok, nem pedig életnagyságú, szállításra is alkalmas modellek, ám maga a rendszer ígéretesnek tűnik. A kis szerkezetek egy város makettjén kapnak eligazítást, hogy hol lehet gurulni és hol repülni, majd a megszabott úticélok közt a lehető leghatékonyabb útvonalat választják ki – és közben odafigyelnek arra is, hogy ne ütközzenek se a földön, se a levegőben.

A fejlesztők szerint a rendszer egyelőre 80 járművet képes egyszerre kezelni, de ez a jövőben még növekedhet, a fizikai tesztben azonban csak 8 drón közlekedik egyszerre. Mindenesetre az ilyen megoldások használata felkeltheti a nagy szállítmányozócégek érdeklődését, de mellette sok más területen is szolgálatot nyújthatnak, ahol nagy repülési távolságra van szükség.

Ez azt jelenti, hogy akár a hadsereg is használhat hasonló rendszert a távoli felderítések során, vagy a segélyszervezetek is nagyobb távolságokra eljuttathatják a bajba jutottak számára a gyógyszereket, élelmiszert.

Forrás: The Verge