Négyszárnyú robotrovarok segíthetnek a kutatásban

Kapcsolódó cikkek

Négyszárnyú robotrovarok segíthetnek a kutatásban

Négyszárnyú robotrovarok segíthetnek a kutatásban

logisztika

1 perc

A rovarszerű repülő robotok megalkotása nem könnyű feladat. Míg az igazihoz hasonlóan dupla pár szárnnyal felszerelt gépek általában túl nehezek, a könnyebb, kétszárnyú változatok sokszor csak össze-vissza repülésre képesek.

A Dél-Karolinai Egyetem (USC) kutatói most viszont egy lépéssel közelebb jutottak a megoldáshoz. Az általuk fejlesztett, mindössze 95 milligrammot nyomó Bee+ mozgása közelebb áll a valóságos rovarok gyors és kecses repüléséhez, mint az eddigi bármelyik mikroroboté.

A négy aktuátor össztömege mindössze 56 milligramm, fele a hasonló felépítésű bimorfoknak. Ennek köszönhetően csökken a szárnyterhelés és jelentősen megnő az eszköz irányíthatósága. Ráadásul a négy szárny egymástól függetlenül mozgatható.

Bimorf elem: két összeillesztett piezoelektromos lemezből készült eszköz, amelyik közül az egyik feszültség hatására kitágul, a másik pedig összehúzódik. így ha feszültséget kapcsolnak rá, az elem elhajlik.

A modell képes kijelölt útvonalon közlekedni, kikerüli az elébe kerülő akadályokat és le is tud szállni. Megépítése könnyebb, mint a hasonló apró eszközöké. Addig azonban, amíg a géprovarok munkába állhatnak, még sok a teendő. A szerkezet egyelőre saját akkumulátor nélkül, vezetékes árammal képes mozogni, ráadásul az eszköz hiába mindössze 2 centiméteres, így is nagyobb és nehezebb, mint „valós” társai.

A Bee+ mégis nagy előrelépést jelent a miniatűr repülők területén. Rendkívül sokoldalúan használható: képes például emberek számára veszélyes területeket felderíteni, vagy összedőlt épületek romjai alatt megkeresni a túlélőket. A kutatók célja mindenesetre az, hogy egy kellően erős, tehát valamennyi „teher” szállítására is képes, ugyanakkor apró mérete miatt a legszűkebb helyekre is bejutó apró drónt fejlesszenek.

Forrás: