A mostani előrejelzések szerint 2025-re a fejlett világban az urbanizáció aránya eléri majd a 80 százalékot. A következő évtized során egész biztosan több száz újabb város épül több milliónyi lakóval, elsősorban az ázsiai és a csendes-óceáni térségben. 

4 lépés az okosváros felé

A régió már így is eléggé zsúfolt; miközben a bolygó teljes felszínének alig 2 százalékát fedi le, ez a terület felelős a világ energiafogyasztásának körülbelül háromnegyedéért. Ebből kifolyólag a hatékonyság javítása, valamint a pazarlás csökkentése terén elért minimális eredményeknek is hosszú távú pozitív következményei lehetnek.

Stephen Douglas, a Spirent Communications technológiai stratégiáért felelős vezetője úgy véli, a globálisan elérhető, 22 billió dolláros megtakarítás kellő ösztönzést jelenthet ahhoz, hogy a városokat intelligenssé tegyük. 

A városlakók számára ez a hosszú távú hatások mellett természetesen azonnali előnyökkel is járna: csökkenne a légszennyezettség, a közlekedési torlódások és dugók előfordulása, ezzel együtt javulna az életminőség, átgondoltabbá válna az emberi és természeti erőforrások felhasználása, erősödne a közösségi szellem és a lakók is büszkék lehetnének a környezetükre. 

Ezen felül élvezhetnék a magasabb színvonalú tömegközlekedés, a javuló egészségügyi szolgáltatások és az intelligens parkolási rendszer előnyeit, de ne feledkezzünk meg arról se, hogy vészhelyzetben sokkal rövidebb idő alatt megérkeznének a mentők, ha valaki orvosi segítségre szorul. Eközben a lakók a világhálóra csatlakozó viselhető kiegészítők és az okostelefonjaik révén minden eddiginél nagyobb szerepet vállalhatnának a városok irányításában, valamint a fejlesztések megtervezésében. 

Bár ez a jövőkép nagyon idillinek tűnik, de ha nem vigyázunk, akkor a szakértő szerint az egész könnyen rémálommá válhat. Az internet már eleve közkedvelt terepe az adathalászoknak és kiberbűnözőknek; ha ezt a „játszóteret” kibővítjük több millió Dolgok Internetéhez kapcsolódó érzékelővel és okoskütyüvel, akkor ehhez képest a vadnyugat is olyan, mint egy kellemes teadélután. Douglas szerint a személyes adatok megosztásával akár személyre szóló meghívót is küldhetünk a Nagy Testvérnek a hálószobánkba. 

Ha a meglévő városokat próbáljuk intelligenssé tenni, egyrészt fáradságos, másrészt elég költséges munkáról van szó. Nagyon könnyen technológiai káoszhoz vezethet az, hogyha nincsenek univerzálisan elfogadott platformok és szabványok, míg a különböző részlegek közti rivalizálás, illetve az egymástól eltérő prioritások növelik annak a kockázatát, hogy az okosváros működése nem lesz zökkenőmentes. 

Az intelligens települések elterjedése minden bizonnyal az eddiginél összetettebb kihívások elé állítja a fejlesztőket, viszont a szükséges tudás és a tapasztalatok – szerencsére – már rendelkezésre állnak. A városvezetők számára ez egy hosszú tanulási folyamatot – és egy nagyjából másfél billió dolláros piacot – jelenthet. 

Forrás: IoT Now