Ausztrália okosvárosai még gyerekcipőben járnak
Ausztrália okosvárosai még gyerekcipőben járnak
2016. június 01.
A világban egyre több metropolisz törekszik arra, hogy automatizált rendszerekkel tegyék kényelmesebbé az életet, és faragjanak le a költségeiken, a déli kontinens ugyanakkor még némi lemaradásban van.
Az okosvárosokat főleg az különbözteti meg „hagyományos” társaitól, hogy a helyi infrastuktúrába ágyazott digitális és kommunikációs technológiák integrálásának révén képesek bizonyos adatok felmérésére.
Hogyan is kell elképzelni egy okosvárost?
Azáltal, hogy ezen információkat a település irányításának valamennyi aspektusából megvizsgálják – gondoljunk akár a parkolásra, vagy a szemétszállításra – lehetővé válik az erőforrások hatékonyabb allokációja. Ennek hatására csökkennek a működési költségek, optimálissá válik az erőforrások elosztása, ráadásul javul a helyi szolgáltatások színvonala.
Nem csupán a technológia jelenlétéről van szó. A smart city összeköti az embereket, adatokat, az ötleteket és a befektetői tőkét a digitális megoldásokkal, hogy egymással több ponton is összekapcsolódó ökosztisztéma jöjjön létre – Ausztráliában is.
Így például Malcolm Turnbull kormányfő Nemzeti Innovációs és Tudományos Tervének szellemében, a jövőben több forrás áll majd rendelkezésre a digitális megoldásokra, miután a kontinensen igyekeznek minél inkább kamatoztatni az okosvárosokhoz köthető fejlesztéseket.
Ausztrál körkép
A kontinensen jelenleg igen változatos képet látunk a tekintetben, hogy az okosvárosok éppen milyen fejlettségi szinten állnak. Geoff Mulgan nemzetközi szakértő szerint Sydney „egy kicsit le van maradva” ebből a szempontból. Az operaházáról ismert város felügyelő bizottsága szerint az irányítás „széttöredezett és elszigetelt jellege” lelassította annak a folyamatát, hogy kiteljesedjen a Smart Sydney program.
Melbourne viszont egészen odáig ment, hogy egy okosvárosi irodát is felállított, amely közös platformra hozza a kutatásokat, valamint a Dolgok Internetéhez kapcsolódó innovációt. Az utcákon például a gyalogosok számát nyomon követő érzékelőket, illetve olyan szenzorokat helyeztek el, amelyek valós idejű adatokat gyűjtenek a hőmérsékletről, a fényviszonyokról és a levegő páratartalmáról.
Adelaide a Ciscóval együttműködésben vágott bele a saját programjába, és első körben intelligens világítási rendszert épített ki, illetve szenzorokat üzemelt be a parkolókban. Tavaly februárban a vállalat a várost az Ausztráliában található első „Lighthouse City”-nek nevezte. Ezt a kifejezést azon települések esetében alkalmazzák, amelyek különféle technológiák kombinációjának segítségével igyekeznek többfajta kihívásnak megfelelni.
Forrás: The Australian.com.au