Smart city és IoT: hogyan élhetünk okosabb városokban?

Kapcsolódó cikkek

Smart city és IoT: hogyan élhetünk okosabb városokban?

Smart city és IoT: hogyan élhetünk okosabb városokban?

közszolgáltatás

2 perc

A városi lakosság száma az egész világon növekszik, a nagyobb települések azonban egyre nehezebben képesek alkalmazkodni a drasztikusan növekvő feladatokhoz. A modern technológiai megoldások viszont segíthetnek a gyors urbanizáció kezelésében és az intelligensebb városok kialakításában.

A Raconteur kutatása részletesen szemlélteti, hogyan vált kulcsfontosságú tényezővé a dolgok internete (IoT) a hatékonyabban működő és fenntarthatóbb városok létrehozásában, valamint szemlélteti annak az emberekre és a bolygónkra gyakorolt, egyre jelentősebb hatását.

Népességrobbanás

1950 óta a városokban élő emberek száma majdnem hatszorosára nőtt. 2018-ra már elérte a 4 milliárd főt, ami a Föld lakosságának több mint a felét jelenti. A következő három évtizedben pedig a prognózisok szerint ez a szám további 2,5 milliárddal is emelkedhet.

A látványos urbanizáció jelentős hatással van a közszolgáltatásra és a várostervezésre is, az ezzel járó nyomás viszont hatékonyan csökkenthető a különféle intelligens technológiai megoldásokkal. A várakozások szerint a kapcsolódó kiadások összege 2022-ig a 158 milliárd dollárt is elérheti. Az európai kontinensen az aktív IoT-kapcsolatok számát pedig 53 millióra becsülik 2025-re.

Íme, néhány példa az okosfejlesztésekre

V2X (cellular vehicle-to-everything): ez a megoldás lehetővé teszi az autók számára a kommunikációt a többi autóval, a közlekedési infrastruktúrával és a gyalogosokkal. A globális előrejelzés 2017-2022 között 49%-os összetett éves növekedési rátát (CAGR) jelez.

Nyílt adatok: a bárki által elérhető, a városlakók és a döntéshozók számára fontos információk, melyek hozzájárulnak a helyi intézkedések, illetve az okosvárosokhoz kapcsolódó kezdeményezések átláthatóságához. A CAGR mutató 25%-os.

Intelligens szemétgyűjtés: a szenzorok szerte a városokban, az utakon, lámpaoszlopokon és akár még a szemetesekben is segíthetnek a nagy mennyiségű adatgyűjtésben. A napelemes, szenzoros kukák révén folyamatosan nyomon követhető a tárolókban lévő hulladék mennyisége, így a szemétszállító járművek begyűjtési terve, útvonala és üzemanyag-felhasználása is optimalizálható. A kutatás szerint 23%-os a CAGR.

Intelligens városi platformok: a kapcsolódó rendszerek különféle területekről – például a szmogról és a dugókról is – képesek adatokat gyűjteni, és ennek segítségével is hatékonyabbá válhat az okosvárosok működtetése. A vizsgált időszakban a globális összetett éves növekedési ráta 23%.

5G: az új technológiák közül a hálózati fejlesztéseket is ki kell emelni. Az ötödik generációs mobilhálózatok várhatóan vezető szerepet töltenek majd be az okosváros-projektekben.

Közbiztonság

A valós idejű adatgyűjtés a közbiztonság terén is előrelépést hozhat, és könnyebben feltérképezhetők a bűncselekmények, a prediktív elemzések révén pedig a megelőzés is hatékonyabbá válhat. A McKinsey felmérése szerint a technológiai fejlesztésekkel akár 8-10%-kal is csökkenthető a bűncselekmények száma.

Közlekedés

A hálózatra csatlakoztatott gépjárművek segítségével javítható a közlekedés és a szállítmányozás is. Az intelligens utak képesek lesznek kommunikálni a járművekkel a vezetők biztonságának növelése és a forgalomszervezés javítása érdekében.

Környezettudatosság

A különféle Internet of Things megoldásokkal egyes elemzések szerint akár 15%-kal is csökkenthető az üvegházhatású gázok kibocsátása, köszönhetően az alacsonyabb áram- és hőtermelésnek. Az intelligens öntözőrendszerek, valamint a vízfogyasztás és a vízszivárgás folyamatos monitorozása révén személyenként akár napi 25-80 liter víz is megtakarítható.