Okosabb városok: mi kell az áttöréshez?

Okosabb városok: mi kell az áttöréshez?

Okosabb városok: mi kell az áttöréshez?

közszolgáltatás

2 perc

Ma a világ GDP-jének mintegy 80 százalékát a városok adják, ez a szám várhatóan emelkedni fog. Az infrastrukturális fejlesztések mellett az intelligens rendszereknek is kiemelt szerep juthat.

Az okosvárosokkal kapcsolatos projektek eddig főleg olyan jellegzetes problémák megoldására irányultak, mint a közlekedés, parkolás vagy a környezetszennyezés. A Beecham Research jelentése szerint azonban mindezt felválthatja egy sokkal inkább teljességre törekvő megközelítés, amely a gépek közötti technológiára (M2M – Machine-to-Machine) és a Dolgok Internetére (IoT – Internet of Things) épülő „rendszerek rendszereként” tekint a településre.

A tanulmány szerint jelen pillanatban egyetlen település sem nevezhető„okosvárosnak”, viszont több helyen is (például Bristolban, Dubaiban, Nizzában, a dél-koreai Songdóban és a japán Fujisawában) is zajlanak úttörő projektek.Saverio Romeo, a kutatóintézet vezető elemzője úgy véli: a különféle szenzorok által előállított adatok egyre hatékonyabban használhatók az új alkalmazások fejlesztésénél, amely az urbanizációs feszültségek tompításánál és a lakók számára kínált szolgáltatások esetében is kedvező folyamat lehet. Mivel a városok különféle rendszerekből épülnek fel – mint például közlekedés, hulladék- és vízgazdálkodás –, a rendszerszemléletű megközelítés ebben az esetben is támogathatja a problémamegoldást.

Szerinte a nagy teljesítményű, egységes platformok új generációja képes lesz kezelni a különböző technológiákat és eszközöket, valamint az alkalmazások és szolgáltatások széles skáláját támogatja majd. Ez adja a keretét az érzékelésnek, a kommunikációnak, az integrációnak és az intelligens döntéshozatalnak, valamint olyan naprakész információkat és szolgáltatásokat biztosít, amelyekre az embereknek szüksége lesz.

„A valós idejű, online adatoknak köszönhetően optimalizálható a források felhasználása olyan műveletek elvégzésére, mint a parkolás, a forgalomirányítás vagy a közvilágítás, így növelhető a hatékonyság, a költségek viszont csökkenthetők” – mondja Therese Cory, a tanulmány társszerzője.

„A végső cél olyan intelligens városok kialakítása, amelyek képesek összegyűjteni a környezeti ingereket, és az élő szervezetekhez hasonlóan azonnal reagálnak is rájuk” – tette hozzá.

Az összegzésben kiemelik a kormányzati szervek és a magán-, illetve állami konzorciumok által támogatott projektek fontosságát, valamint felhívják a figyelmet az olyan nagyvállalatok szerepére is, mint az IBM, a Hitachi vagy a Cisco. A jövőbeni alkalmazások ugyanis a mostaniaknál jóval komplexebbek lesznek, és meg kell birkózniuk a valós idejű adatok egyre hatalmasabb mennyiségével.

Forrás: M2M Now