A dél-ausztráliai egyetem és a bagdadi műszaki egyetem mérnökei olyan számítógépes látórendszert dolgoztak ki, amely 4-8 méteres távolságban képes felismerni az életben lévőket.

Ebben az emberi felsőtest alapos vizsgálata segít. A drón kamerái ugyanis rögzítik a mellüregben létrejövő apró mozgásokat, amelyek a pulzus és a légzés meglétére utalnak. A korábbi módszerekkel ellentétben az új rendszer nem támaszkodik a bőr színének változására vagy a testhőmérsékletre. A kutatók szerint mindez áttörést jelenthet az életjelek „gépi” észlelésében.

A dél-ausztráliai egyetem professzorai és egyben a kutatás vezetői, Javaan Chahl és Dr. Ali Al-Naji először 2017-ben mutatták be, hogy a drón kamerái képesek mérni a pulzust és a légzésritmust.

Módszerük akkor az emberi bőr tónusában bekövetkező változások észlelésén alapult, a kamerának pedig a vizsgált személytől három méter távolságra kellett lennie. Ráadásul ez a technika még csak egyfajta testtartásra korlátozódott, és a vizsgálathoz a pilóta nélküli repülő eszköz előtt kellett állni. Ennek pedig nem sok köze volt a valóságos katasztrófahelyzetekhez.

A hőkamerákat használó más módszereknek pedig jellemzően az a hátránya, hogy a kamerák csak akkor észlelik az élet jeleit, amikor a testhőmérséklet és a háttér között kontraszt áll fent. Ez meleg(ebb) környezetben okozhat némi nehézséget. A hőkamerák ráadásul akkor sem megbízhatók, ha az emberek szigetelt ruházatot viselnek.

Amint az Chahl professzor elmondta, a mostani kísérletben nyolc ember (négy férfi és négy nő), valamint egy bábu vett részt úgy, hogy mindegyikük különböző helyzetben feküdt a földön. A videók nappali világosságban, viszonylag szélcsendes időben készültek. Az eredmények szerint a gépi látás képes volt különbséget tenni az emberek és a bábu között.

Mindez nagy segítséget jelentene a túlélők felkutatásában például egy földrengés vagy árvíz esetén. De a drón bevethető lenne nukleáris katasztrófáknál, vegyi robbanásoknál, biológiai támadásoknál, tömeges lövöldözéseknél, harci kutatásoknál és mentéseknél, vagy egy repülőgép távoli helyen történő lezuhanásánál is.

A földi mentőakcióknál már most is használnak mentőrobotokat és mentőkutyákat, ez azonban igen költséges és fizikai értelemben vett korlátokkal is jár. Az új módszert természetesen még számos más esetben – például szélsőséges időjárási körülmények között – is tesztelni kell.