Ezen törekvések összhangban állnak a tavaly Párizsban 195 ország által aláírt COP21 klímaegyezménnyel. A megállapodás megerősítette azt a központi célkitűzést, hogy a Föld légkörének felmelegedését a részt vevő országok 2°C alatt tartják az iparosodás előtti mértékhez képest, de mindent megtesznek azért is, hogy a felmelegedés ne haladja meg a 1,5 fokot. 

Ennek fényében a piackutató azt várja, hogy 2020-ban az okosvárosok legalább felében a klímaváltozás, a fenntarthatóság, illetve a rugalmasság válik majd a legfőbb teljesítménymutatókká. „Miután a Horizont 2020-as program elsősorban az energiahatékonyságot, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését és a megújuló erőforrások magasabb arányú felhasználását tűzte ki a zászlajára, számos európai város indított már útjára valamilyen fenntarthatósági, közösségi jóléti, energiagazdálkodási és társadalmi összefogásra épülő kezdeményezést” – hangsúlyozta a Gartner kutatási alelnöke, Bettina Tratz-Ryan.   

A Horizont 2020 az uniós kutatás-fejlesztési és innovációs politikáját 2014 és 2020 között meghatározó program, amely minden eddiginél nagyobb, csaknem 79 milliárd eurós költségvetéssel gazdálkodik. A program a kontinens globális versenyképességének fokozását célzó Európa 2020 elnevezésű stratégia egyik kiemelt kezdeményezésének alappillére. A Gartner tanulmánya összhangban van az iparági szakértők véleményével, miszerint az okosvárosok egyre inkább átveszik a környezettudatos szemléletmódot a „cleantech” – vagyis a környezetkímélő technológiákra szakosodott – szektortól. 

A piackutató cég szakértői szerint a Dolgok Internete (IoT) a többi között az olyan intelligens továbbító rendszerek kialakításához is hozzájárulhat, amelyek egyszerre növelik a hatékonyságot és szorítják vissza a környezetszennyezést. Az innováció és szabályozás már eddig is segített abban, hogy csökkenjen a közlekedésből fakadó károsanyag-kibocsátás, gondoljunk például a közösségi autómegosztásra, a dugódíjra, illetve az elektromos tömegközlekedési eszközök térhódítására.

Érdemes megemlíteni az intelligens épületeket is. Azáltal, hogy az ipari és kereskedelmi ingatlanokat fejlettebb épületirányítási rendszerekkel szerelik fel, csökken a világításból, a fűtésből és hűtésből származó szennyezés. Mindezek a funkciók egy átlagos kereskedelmi épület energiafogyasztásának akár 60 százalékát is kitehetik. Bettina Tratz-Ryan szerint az ingatlanok intelligenssé tétele akár 50 százalékkal is lefaraghatja az energiafelhasználást, így az okosvárosok is eredményesebbek lehetnek környezetvédelmi céljaik teljesítésében. 

Forrás: ReadWrite