Az infokommunikáció hatékony eszköz lehet a városok fenntartható fejlődésében. Világszerte növekszik az infokommunikációs (IKT) infrastruktúrák kiépítésébe, fejlesztésébe történő beruházások mértéke.

Az Ericsson kutatása szerint az ilyen szempontból alacsony érettségű városok esetében gyorsabb a fejlődés, mint a jobban teljesítő településeknél. Ennek oka egy részről a felzárkózási hatás, másrészt az a tény, hogy számos városnak lehetősége nyílik rá, hogy hatalmas ugrást tegyen előre, és rögtön a fejlettebb technológiára váltson. Ezzel elkerüli a költséges és elavuló fizikai infrastruktúra kiépítését, és helyette a fejlett mobiltechnológiát használó innovatív alkalmazásokra térhet át.

Az infokommunikációs érettség és a fenntartható fejlődés közötti kapcsolat elemzésével egy új típusú város képe rajzolódik ki. A „Hálózatba kapcsolt társadalom – városindex” című tanulmány a következő változásokat, szükséges lépéseket prognosztizálja:

• Átláthatóbb működés: érdekes hozadéka az infokommunikációs érettségnek a nyílt adatközlés és az úgynevezett e-kormányzás, amely a korrupció csökkenéséhez és hatékonyabb közszolgáltatásokhoz vezet. A magas érettséggel rendelkező városok többségében valóban alacsonyabb a lakosok által érzékelt korrupció mértéke.
• A GDP újradefiniálása: az együttműködés és a megosztás jellemezte gazdaság felé haladva az infokommunikációs megoldások kevesebb forrásból magasabb értéket teremthetnek. Ez szükségessé teheti a GDP korrigálását az alapján, hogy a bruttó hazai össztermék tükrözze a fenntartható társadalom számára fontos értékeket.
• „Okos” városlakók: az emberek nagyobb hatással lesznek majd a település fejlődésére, mint az intézmények. Az eltolódás eredményei lehetnek a nyitottabb közszolgáltatások és vezetői hozzáállás.
• A közösség ereje: az együttműködésnek köszönhetően a jövő hálózatba kapcsolt szervezetei rugalmasabbak és hatékonyabbak lesznek. Emiatt a város vezetésének általános feltételei is javulnak, ami megköveteli a törvényhozás és az irányítás átalakítását is.