A jövő városai – Nyereségek és kockázatok Szingapúrban

A jövő városai – Nyereségek és kockázatok Szingapúrban

A jövő városai – Nyereségek és kockázatok Szingapúrban

közszolgáltatás

3 perc

Bár sok önkormányzat még csak most nyit a smart city elképzelések felé, az elmúlt évtizedek során Szingapúr a mozgalom vezetőjévé nőtte ki magát. Ráadásul az ázsiai városállam a Smart Nation (okosnemzet) stratégia bevezetésére készül.

A GovTech weboldal hosszú interjút közölt Chan Cheow Hoe-val, a szingapúri kormányzat informatikai vezetőjével arról, hogy mi jelenti a legfelsőbb szinteket az intelligens várostervezésben. Chan szerint az elmúlt évek egyik legnagyobb leckéje volt, hogy mennyire meghatározó szempont az okosvárosokban az ügyfélcentrikusság. 

Gördülékeny kommunikáció

„Az egész ötletet az alapozza meg, hogy jó kapcsolat alakuljon ki a kormányzat, a helyi hatóság, a hivatalok és az emberek között. A második pedig az úgynevezett ’súrlódásmentes’ közigazgatás. Arra törekszünk, hogy amennyire csak lehetséges, elkerüljünk minden felesleges konfliktust, és ez pozitívan visszahat ezen a területen is a felhasználói élményre” – véli a szakember.

Szingapúr okosvárosként már viszonylag hosszú múltra tekinthet vissza, olyan projektekkel, mint például a forgalmi torlódások elemzése, a hulladékgazdálkodás monitorozása vagy fenntartható épületek építése. A városállam okosfejlesztéseire azért is volt szükség, hogy jobban ki tudják használni az 5,5 millió emberre jutó közel 720 négyzetkilométeres területet.

Az egyik legnagyobb – máshol is gyakori – kihívás a közigazgatás elavult informatikai rendszereinek korszerűsítése volt. A megörökölt rendszerek többnyire akadályozzák a fejlődő, például felhőalapú infrastruktúra kialakítását, és visszafogják az innovatív gondolkodást. Szingapúr azzal a céllal összpontosította erőfeszítéseit, hogy növelje az ügyfélszolgálatok hatékonyságát és gördülékenységét, miközben minimalizálta a szolgáltatások zavarait.

E-személyazonosság

Ezek a fejlesztések lehetővé tették, hogy létrejöjjön a bizalmon alapuló kapcsolat a lakosokkal a digitális személyi igazolvány kialakítására vonatkozó stratégián keresztül. Ennek keretein belül jött létre a MyInfo nevű projekt, melynek segítségével a különböző kormányzati honlapok „megjegyzik” a változatlan adatokat az adott lakosról, így nem kell külön minden egyes alkalommal begépelnie például a születési dátumát, ha különböző szervekkel próbál kommunikálni.

„Az okosvárosokban feleslegessé válik, hogy a személyi igazolványunkat mindenhová magunkkal vigyük, mert az adatok közvetlenül más rendszerekből is kinyerhetőek. Ezek az adatok nem a kormányzat, hanem az egyén tulajdonát képezik, ugyanakkor neki joga van ahhoz, hogy mással is megossza” – mondta az informatikai igazgató.  

Egyensúlyban a hatékonyság és a biztonság

Szingapúr Smart Nation elnevezésű kezdeményezésébe tartozik a városi érzékelők és kamerák olyan mértékű telepítése, amelyre még nem volt példa a világon. A fejlesztés természetesen számos kérdést felvet, így azt is, hogy miként lehet biztosítani az ilyen kiterjedt Internet of Things (IoT) rendszerek hátterét és adatbiztonságát.

Chan szerint a Dolgok Internetének legnagyobb kihívása, hogy senki sem birtokolja még azt a csodaszert, ami mindent tud és biztonságilag is kikezdhetetlen. „A legfontosabb feladat számunkra most a rendszerek kategorizálása. Vannak rendkívül biztonságos rendszerek, amelyek nagyon drágák, de elengedhetetlenek a stabil és biztonságos működéshez. Fennakadás, hiba vagy kibertámadás esetén ugyanis a kockázat óriási, és addig kell lépnünk, amíg a veszély nem olyan nagy mértékű, hogy kritikus szolgáltatásokat bénítson meg az országban” – tette hozzá az informatikai vezető.

Forrás: ReadWrite.com