A kezdeményezés nyílt szabványok segítségével próbálja sokkal egyszerűbbé és gyorsabbá tenni a fejlesztő vállalatok számára, hogy olyan innovatív eszközöket alkossanak meg, amelyek számottevően javítják a városlakók életminőségét.

Az új projekt főként az állami szektor és a magánszféra szoros partnerségére épül, a legfőbb célja az, hogy egy nyílt és egymással együttműködő, Dolgok Internetére vonatkozó sztenderdet kezdjenek el használni a részt vevő cégek. Az IoT (Internet of Things) a különböző – akár hétköznapokban használt – eszközöket, tárgyakat köti össze a világhálón keresztül, a gépek közötti (machine-to-machine) kommunikáció segítségével.

Olvassa el korábbi cikkünket is! A briteket is elérte az okosvárosok láza >>A HyperCat okosváros programban zajló munkát többek között a brit főváros polgármestere is támogatja, emellett olyan nagy nemzetközi cégek működnek benne közre, mint a KPMG, az Accenture, a Symantec, a Huawei, a QinetiQ, az Arquiva vagy a Fujitsu.

A fejlesztések élére a széles körű tapasztalatokkal rendelkező Flexeye szakértői álltak. Nem titkolt céljuk, hogy az állami és magánszektor együttműködése révén olyan innovatív, méretükben és gyorsaságukban is fejlettebb rendszerek jöjjenek létre, amelyek a jövőben is élenjáró szerepet biztosítanak az országnak a smart city programok terén. Mindezt ráadásul úgy valósítanák meg, hogy a cégek nem versengenének, hanem egymás tapasztalataira építenének.

A program ötlete a tavalyi év derekán született meg, amikor a brit kormány egy 40 kis- és nagyvállalatból álló nonprofit konzorciumot alapított. A társulás mostanra már több mint 300 tagot tudhat a sorai között, és gyakran emlegetik kitűnő példának arra, hogyan is lehet közös erővel valós társadalmi, gazdasági és környezeti kihívásokra választ adni. A kezdeményezés egyébként eredetileg London infrastruktúra-fejlesztési tervét hivatott támogatni, amelyet tavaly júliusban hirdetett meg Boris Johnson, a brit főváros polgármestere.   

A program egyik szóvivője így fogalmazott: „az infrastruktúra minden londoni számára alapvető fontosságú, és segíti az itt lakók életét. Ez a tervezet jól körvonalazza azt, hogy milyen hálózatokra van szükség a fővárosban, ahol az előrejelzések szerint 2050-ben több mint 11 millióan fognak élni”. A Greater London Authority hatóság adatai szerint a helyi hálózat fejlesztésére 2016 és 2050 között összesen 1,3 billió fontot költenek majd. A London Datastore pedig nyilvánossá tette adatbázisát valamennyi HyperCat-tag számára, így a vállalatok szabadon fejleszthetnek alkalmazásokat az innen kinyert információk alapján.

Nem csupán elszigetelt jelenségről van szó

Az innováció természetesen nem áll meg London határain belül. A programhoz a tervek szerint a jövőben Milton Keynes és Bristol, illetve még más városok is csatlakozni fognak. Milton Keynes-ben például a helyi tanács szeretne olyan HyperCat-alapú megoldásokat, mint a szemét intelligens eltakarítása. Ennek a lényege, hogy a kukákat érzékelőkkel látnák el, vagyis a szemeteskocsik csupán akkor ürítenék ki az adott tárolót, ha a szenzorok azt jelzik, hogy megtelt. A program része lenne még az „okosparkolók” létrehozása, amelyek valós idejű adatokat továbbítanának az autósok telefonjára, hogy hol szabadult fel éppen egy hely, és merre nem érdemes parkolót keresni.

Melyik a legokosabb brit sziget? Leleplezzük a titkot >>Az utcák intelligens éjszakai világítása keretében a lámpákon található érzékelők automatikusan jeleznék, ha egy izzó cserére vagy rögzítésre szorul, ez az autósokon kívül a bicikliseknek is sokat segítene.

Bristolban az úgynevezett „Bristol is Open” program keretében már működésbe helyezték az első okosmérőket  A smart metering készülékeivel felszerelt épületekben az első eredmények alapján ötödével sikerült csökkenteni az energiafelhasználást. A városban emellett több napelemet is felállítottak, továbbá a levegő minőségét is folyamatosan nyomon követik, hogy csökkenthessék a légszennyezettséget.

Nemzetközivé válhat a kezdeményezés

Nagy-Britannia vezetésével egyébként a HyperCat program a későbbiekben akár nemzetközi szinten is bővülhet; ezt szolgálja például több globális cég részvétele és egy márciusra tervezett indiai kereskedelmi misszió.

A Flexeye vezérigazgatója – egyben a HyperCatCity program vezetője -, Justin Anderson a Lordok Házában tartott beszédében azt mondta: az IoT-alapú kezdeményezés hozzájárul a színvonalasabb szolgáltatások biztosításához, és komoly terheket vesz le a városlakók válláról. A kollaboratív megközelítéssel ráadásul Nagy-Britannia bebiztosíthatja vezető szerepét az okosvárosok közötti versenyben.

Paul Wilson, a „Bristol is Open” program ügyvezető igazgatója elárulta, hogy a projekt lényegében áprilisban vált éles üzemmódra. Ez lesz Európa talán egyik legfőbb, az okosvárosok kiépítését szolgáló kutatás-fejlesztési tesztje, amely a helyi városvezetés és a bristoli egyetem együttműködésével valósul meg. Lényegében technológiai és a társadalmi felelősségvállalás iránt elkötelezett szervezetek jelentkezését várják. A távközlési szolgáltatók a terveik szerint az egyetem által kidolgozott speciális szoftverhálózaton keresztül tudnak egymáshoz kapcsolódni. Ez továbbá biztosítja azt, hogy a cégek szabadon hozzáférjenek az IoT- és Big Data-platformokon lévő hihetetlen mennyiségű információhoz.

Sofőr nélküli autók és a virtuális erőmű

A másik fontos szempont, hogy választ adhassanak a modern városi környezethez kapcsolódó kihívásokra. Szó van itt például a mobilitás – egyebek közt a sofőr nélküli autók – fejlesztéséről, illetve egy megújuló erőforrásokra épülő energiaszolgáltató cég létrehozásáról. Emellett ösztönöznék a szociális munkát, például az időseknek és az egyedülállóknak biztosítanának ellátást. A Bristol is Open program most csak gyerekcipőben jár, de az elképzelések és a partnerek száma folyamatosan bővül.

David Hill, az Open Energi üzleti fejlesztési igazgatója további részleteket árult el: a Dolgok Internetére épülő technológiák révén szeretnék létrehozni az ország legelső virtuális erőművét. Egész Nagy-Britanniában energiahatékony eszközök ezreit kívánják összekötni – például hűtőket és tűzhelyeket –, hogy csökkentsék a fosszilis erőforrásoktól való függőséget, és növeljék a tartalékenergia mennyiségét. Ez a rugalmasság tudná biztosítani, hogy a városokat tiszta, megbízható és biztonságos módon lássák el árammal, bár azt is hozzátette, hogy a tényleges előnyök csak akkor mutatkoznak meg, ha sikerül lejjebb vinni az összekapcsolás költségeit.

Forrás: M2M Now