Ahogy az e-autók száma növekszik, velük együtt kell, hogy bővüljön a publikus töltőhálózat is, az ideális arány tíz gépkocsinként egy töltőpont – mondta a Magyar Elektromobilitás Szövetség elnöke a Trend FM műsorában.

Ungár János hozzátette: a szükséges töltőpontok száma attól is függ, hogy miként használják azokat az autósok. Több olyan befolyásoló tényező is említhető, amelyek csak idővel javulhatnak, és a töltőállomások okosabb, hatékonyabb kihasználtságához vezethetnek. Idetartozik az e-autók hatótávolsága iránti bizalom, az együttműködés a sofőrök közt, valamint fejlesztői oldalon az egységes szabványok bevezetése is.

Ésszerűbb töltések

Az egyik talán legfontosabb tényező, hogy mennyire bíznak a sofőrök saját autójuk hatótávjában. Az állomásra csatlakozáskor mért töltöttségi adatok alapján jól látszik, hogy a friss tulajdonosok sokszor még szinte teli „tankkal” is megkezdik a töltést, hiszen félnek attól, hogy útközben lemerül a gépkocsi. Idővel azonban megtanulják, hogy érdemes minél tovább használni az aksit, így a bizalmi index emelkedik, és valóban csak olyankor kapcsolják hálózatra a járművet, amikor arra tényleg szükség van.

A másik fontos szempont az együttműködés. Bár a töltések többsége otthon vagy munkahelyen történik, de a közterületen lévő töltőpontok esetében gyakran előfordul, hogy az e-autósok ott hagyják a gépkocsit – akár órákkal a teljes töltöttség elérése után is. Ezzel pedig sok esetben feleslegesen foglalják a helyet mások elől.

A szövetség elnöke szerint ezt a problémát motivációval vagy esetleg szankciók bevezetésével lehetne orvosolni. Az állomások ugyanis képesek jelezni, ha a töltés befejeződött és erről a jármű vezetője sms-ben vagy mobilapplikáción keresztül egyszerűen értesíthető. Így akár az is megoldás lehetne, hogy miután a folyamat befejeződött, és a meghatározott türelmi idő eltelt, minden eltelt percért pluszdíjat számolnának fel.

Kommunikáció egységesen

Természetesen az infrastruktúra továbbfejlesztésével is sokat lehet segíteni azon, hogy milyen mértékben használják ki a meglévő hálózatot az autósok. Ha például a gépkocsi fedélzeti navigációs rendszere pontosan tudja, hol vannak a közelben töltőpontok, sőt még arra is rálát, hogy melyik szabad, esetleg előrefoglalható az adott hely, akkor sokkal könnyebben beillesztheti az útitervbe a töltést.

Ennek egyik fontos feltétele az egységes kommunikációs szabvány. Bár a töltőállomások már ma is egységes szabványon kommunikálnak (OCCP), de ez nem terjed ki a járművel történő kétirányú kommunikációra, másrészt a különböző töltőhálózatok nincsenek összekapcsolva, vagy csak korlátozottan valósul ez meg. 2020-ra azonban olyan szabályozások lépnek hatályba, melyek kötelezik a gyártókat (beleértve az autókat is) és az üzemeltetőket, hogy berendezéseik egységesen kommunikáljanak, ráadásul addigra más autóipari szabványoknál is hasonló egységesítés várható.

Hallgassa meg a teljes interjút!