Jayraj Nair, a kutatást készítő Wipro Digital alelnöke szerint „a Dolgok Internete (Internet of Things, IoT), az adatok és a hálózatok átalakítják, hogyan élünk és dolgozunk – egész iparágakat és társadalmi berendezkedéseket felforgatva ezáltal”. A szakértő szerint ahhoz, hogy mindez a hatás végső soron pozitív legyen, a lehető leghatékonyabban kell kiaknázni a technológiában rejlő lehetőségeket. A Vision 2030 címet kapott jelentés ezért ennek eléréséhez szükséges tippeket is ad a jövő szakmai vezetőinek.

Hogyan alakul át a világunk?

Ahhoz, hogy a legjobb módszereket megtaláljuk az IoT-megoldások megvalósítására, fontos áttekinteni, milyen konkrét módszerek változtathatják meg a vállalatok működését.

 – Nyitott adatstruktúrák: a különböző típusú adatokat gyűjtő platformok elengedhetetlen segítséget nyújtanak az együttműködésben, az információmegosztásban és az elemzés során.

 – Részlegek közti együttműködés: a hálózati technológia ösztönözheti a közös munkát a különböző osztályok közt, így közös projekteket indíthatnak a K+F-ért, a marketingért, az ellátási láncért vagy éppen a működésért felelős részlegek. 

 – Digitális bizalom: a nyílt adatáramlásnak köszönhetően növekszik minden rendszer átláthatósága és megbízhatósága.

Leküzdésre váró akadályok

Természetesen mielőtt társadalmi szinten eljutunk oda, hogy a technológiát a legjobb módokon használjuk, több akadályt is le kell küzdeni, a jelentés ezek közül is sorra vesz néhányat:

 – Biztonsági kockázatok: a kiberbiztonsági és adatvédelmi aggályok az üzleti és a magánszférában is visszatartják a felhasználókat attól, hogy digitális környezetben is felhasználják személyes adataikat.

 – Digitális szakadék: a társadalmi egyenlőtlenségek miatt abban is nagy eltérés mutatkozik, hogy mennyire férnek hozzá a technológiához a különböző demográfiai csoportokba tartozók, illetve a különböző térségekben élők.

 – Visszatérő problémák: ugyan az adatvezérelt technológia segíthet számos szempontból hatékonyabbá tenni a rendszerek működését, ezek elterjedése egyre magasabb energiaigényt és nagyobb mennyiségű elektronikus hulladékot hoz magával.

 – Az egységes szabályozás hiánya: sokszor a technológia sokkal gyorsabban fejlődik, mint ahogy a törvényhozás arra reagálni tudna. Ezért mind a mai napig nincsen átfogóan szabályozva sem az IoT, sem a mesterséges intelligencia, holott nagy szükség lenne rá.

Ahogy Jonathon Porrit környezetvédő, a Forum for the Future alapító-vezetője fogalmazott: „karnyújtásnyira van csak tőlünk egy fényesebb, igazságosabb és sikeresebb jövő, ha megtanuljuk kiaknázni a Dolgok Internete technológiában és az adatelemzésben rejlő lehetőségeket”. Szerinte a cégeken is múlik, hogy szeretnének-e nyitott, átlátható, demokratikus és együttműködő rendszerben dolgozni, vagy maradnak-e a megszokott külvilágtól elzárt működési elveknél, melyek nem igazán segítik a fenntartható társadalmakat. 

Forrás: IoT Business News