Az okosgyártás a többi között a termelési környezetben alkalmazott automatizációt és adatsorokat jelenti – egyszerűsíti le a fogalmat Clint Johnson, a rendszerintegrációval és elektromossági tervezéssel foglalkozó Control Freaks cég ügyvezetője.

A nagymértékben egymással összekapcsolt elemekből felépülő folyamat lehetővé teszi, hogy a gyártósorok alkalmazkodjanak a folyamatos változásban lévő iparághoz, magyarázza. A rendszer keretein belül ma már minden önálló aktivitás gyorsan és pontosan társítható a többivel, ami megnöveli a teljes művelet értékét.

A szakember kilenc, az ipar 4.0-t alkotó technológiai fejlesztést különböztet meg, ezeket mutatja be részletesebben az Information Age oldalán.

Additív gyártás: a 3D nyomtatásnak is nevezett eljárás úgy hoz létre tárgyakat, hogy a háromdimenziós technológia segítségével rétegeket állít elő, melyekből aztán összeáll a forma. Általában kis sorozatban készülő, egyedi termékek, nagyon könnyű gépalkatrészek és prototípusok előállítására használják.

Kiterjesztett valóság (Augmented Reality, AR): a valóság virtuális kibővítése. A szakemberek látóterébe – például okosszemüveggel – kivetített technológia kifejezetten jól hasznosítható a gépek belső hibáinak feltárására vagy képzési, diagnosztikai célokra.

Dolgok Internete (Internet of Things): az IoT-szenzorok a termelési lánc és a szabályozó központok egyre több elemében jelen vannak. Ezek az egységek adatokat gyűjtenek, méréseket végeznek, kommunikálnak egymással, így a termelésben dolgozók alaposabban, valós időben átlátják a teljes folyamat működését. A kapott információk aztán bekerülnek a felhőbe és megfelelő elemzések révén felhasználhatók a prediktív karbantartáshoz is.

Big Data és adatelemzés: a hatékony működés megteremtéséhez a cégeknek nagy mennyiségű adatra és analitikai forrásra van szüksége. A termelési láncok a gyártás minden pontján képesek adatokat beszerezni, melyek révén tökéletesíthetik az eljárásaikat, és amennyiben szükséges, átcsoportosíthatják az erőforrásokat.

Felhőmegoldások: a gyártáshoz olyan mértékű együttműködésre van szükség, amely többnyire túlmutat a cégek fizikai határain. Ez azt jelenti, hogy az adatok gyűjtéséhez, elemzéséhez, tárolásához és monitorozásához elengedhetetlen a gyors felhőtechnológia és a bérelhető infokommunikációs szolgáltatások.

Autonóm robotika: ennek a technológiai területnek megvan az a képessége, hogy attól függően, a gyártás éppen melyik szakaszban tart, megváltoztathatók vele az alapvető célok. Azon kívül, hogy a gépek biztonságosan dolgoznak az ember alkotta környezetben, a szerkezetek képesek kommunikálni is egymással.

Kiberbiztonság: az Ipar 4.0 lényege, hogy a hagyományosan elszigetelten működő folyamatokat korszerűbb, interneten keresztül kapcsolódó környezetbe helyezi. Mindez azonban megköveteli, hogy a felhasználók összetettebb módon csatlakozhassanak, és nagyobb jelentőséget ad a hálózati kibervédelemnek.

Horizontális és vertikális rendszerintegráció: a kifejezés az ellátási lánc minden egyes elemének teljes körű összehangolását takarja. Ennek része lehet, amikor egy termelési menedzser figyelemmel kíséri a lánc más területeit, mint például a kereskedelmi szervezetektől vagy a gyártórészlegektől érkező információk.

Szimuláció: a termékek, anyagok és folyamatok 3D szimulációja valós idejű adatokat használhat fel, így a teljes gyártás virtuális modelljévé alakítható.