Robotok a Dolgok Internetében
Robotok a Dolgok Internetében
2015. február 20.
Ha az Internet of Things lehet jelképesen az emberek meghosszabbított füle, szeme vagy orra, akkor az Internet of Robotic Things (IoRT) az agy és a végtagok meghosszabbításának tekinthető.
A robotok olyan gépek, amelyek valamilyen szintű intelligenciát mutatnak, hiszen képesek érzékelni a környezetüket, és akár bizonyos szinten tanulni is belőle. Ha az ilyen gépek hozzáférhetnek az összekapcsolt rendszerekhez, akkor hatalmas mennyiségű új adat állhat a rendelkezésükre.
A jövőben a Dolgok Internetén (IoT) keresztül az egymással kommunikáló eszközök ugyan rengeteg adatot tudnak felhalmozni, illetve az adott eszközöket a felhasználó kérésére képesek irányítani is (mint például az okosházak esetében), de részletesebb kimutatásokat és optimalizálásokat még mindig a szakembereknek kell elvégezniük.
A nagyszabású, vállalatok számára elérhető, termelékenységnövelő rendszerekben még mindig az egyik legnehezebb lépés, hogy az összegyűjtött hatalmas információhalmaz alapján a szakértői csoport megfelelő módszert javasoljon, amely a munka hatékonyabb végzéséhez vezethet. Ha ezek a rendszerek robotikus, tanulékony intelligenciát kapnak, akkor sokkal gyorsabban (és természetesen olcsóbban), szakemberek nélkül is működhetnek majd.
A tervezőknek a későbbiekben akár már nem is lesz szükségük arra, hogy bonyolult szenzorokat szereljenek a robotokba vagy mérőállomások hálózatát építsék ki, hanem a Dolgok Internetének köszönhetően a már meglévő rendszerekben keletkező, könnyen hozzáférhető adatok segítségével működhetnek az eszközeik.
A leglátványosabb példa lehet erre az utóbbi évek önjáró autó mozgalma. Az ilyen járművek egyelőre saját érzékelőik alapján mérik fel az utak állapotát, a forgalmat és a közlekedési szabályokat. A jövőben azonban könnyen elképzelhető, hogy egész városokat vagy országokat átfogó M2M-es hálózatokról is leolvashatják majd ezeket az adatokat. Ezáltal pedig nemcsak megbízhatóbban, hanem sokkal költséghatékonyabban is működhetnek.