A leggyakrabban idézett Dolgok Internetéhez kapcsolódó adat talán az, hogy 2020-ra 20,8 milliárd kapcsolatban álló eszközt jósolt a Gartner. Ezt a számot azóta már 20,4 milliárdra csökkentették, míg a végeszközök és a szolgáltatásokhoz kapcsolódó kiadások akár a kétbillió dollárt is elérhetik.

Vállalati vs. felhasználói IoT

Digitalizáció: itt tartanak a hazai vállalatok

Gartner azt is megerősítette, hogy bár fogyasztói szempontból is egyre vonzóbb a Dolgok Internete, a cégek közötti B2B-ágazat az, amely igazán nagy bevételekkel kecsegtet ezen a területen.

A prognózis B2B oldalról összesen 964 milliárd dolláros költésre számít 2017-ben, míg a fogyasztói oldalról 725 milliárd dolláros összeget jósolnak. Ennek ellenére a cég arra számít, hogy 2020-ra a fogyasztói oldal fog fellendülni 1,494 billió dollárral, miközben az üzleti oldalról csak 1,431 billió dollár kerül majd a kasszába.

Ez annak köszönhető, hogy felpörög majd a fogyasztói IoT-egységek telepítése, amely 2020-ra a feltételezések szerint 12,9 milliárd lesz, míg az üzleti oldalon csak 7,5 milliárd. Denise Rueb, a kutatócég vezetője szerint a kapcsolódó szolgáltatásoknak központi szerepe van az IoT-eszközök számának növekedésében is.

Prognózisa szerint a szolgáltatói piacot dominálni fogják az olyan működéstechnológiai cégek, melyek az IoT-rendszerek tervezésében, bevezetésében és működtetésében segítenek a vállalatoknak. Ezek mellett azonban az infrastrukturális és a felhasználói szolgáltatások gyorsabb ütemben fognak növekedni.

Rueb elmondása alapján a felhasználói IoT-szolgáltatások újabb és kisebb területen jelennek meg. Az infrastruktúrához köthető szolgáltatások pedig gyors növekedésüket annak köszönhetik, hogy a meglévő hálózatok miatt saját ráfordításaik egyre csökkennek, miközben folyton újabb, a hatékonyságukat növelő applikációk jelennek meg. 

Kiaknázatlan lehetőségek?

A HCL Technologies egyik tanulmányában arra jutott, hogy a cégek nem élnek megfelelően az IoT nyújtotta lehetőségekkel. Több mint 250 IoT-érdekeltségű társaságot kérdeztek meg, amelyeknek majdnem fele azt mondta, hogy a koordinálatlan megközelítés a bevezető szakaszban tartotta a cégüket. A másik 50% pedig úgy nyilatkozott, hogy lemaradva érzik magukat a versenytársaik között. 

Sukamel Banerjee, a társaság ügyvezető alelnöke úgy véli, számos vállalkozás kezd el foglalkozni az Internet of Things nyújtotta lehetőségekkel, azonban csak kevesen fognak bele ténylegesen az átalakításokhoz szükséges programokba. A siker Banerjee elmondása alapján azon áll, hogy az adott cég képes-e az adatokat közös platformon összefogni, hiszen csak így lehet azokból bevételeket generálni és új lehetőségeket teremteni. „Csak így érhetik el a Dolgok Internete legfontosabb távlati céljait: a szervezeti hatékonyságot, a több profitot jelentő üzleti modellt és a versenyelőnyt” – tette hozzá.

Forrás: Iot Tech News