Aranybánya lehet a Dolgok Internete

Aranybánya lehet a Dolgok Internete

Aranybánya lehet a Dolgok Internete

gyártás

2 perc

A gépek közti technológia (M2M) és a Dolgok Internete (IoT) jövőjéről már számos, egymástól eltérő vagy egymásra rálicitáló jóslat látott napvilágot. Egy újabb elemzés szerint az IoT gazdasági hatása 2025-re elérheti a 11 trillió dollárt.

Az üzleti tanácsadással foglalkozó McKinsey & Company tanulmányában egyenesen aranybányának nevezik az IoT-szektort. A piac résztvevői már érezhetően ráálltak a technológiára, számtalan kisebb cég és nagyvállalat foglalkozik hardvergyártással vagy szoftverfejlesztéssel. De még mindig rengeteg akadályt kell a szektornak legyűrnie ahhoz, hogy a robbanásszerű bővülés valóra is válhasson.

A jelentés szerint az Internet of Things gazdasági hatása 2025-re elérheti a 11 trillió dollárt. Ahhoz, hogy ez teljesen realizálódjon azonban szükség lesz a nyílt forráskódra, illetve arra, hogy az egymással versengő sztenderdek eltűnjenek.

Nyerő szektorok

McKinsey különböző területekre lebontva elemezte a gazdasági hatást, hiszen az egyes ágazatokban markáns különbségek lehetnek. Annak ellenére, hogy az IoT jelenleg legnépszerűbb termékei az okosotthon-megoldások, a gazdasági előnyökből várakozásaik szerint leginkább a gyártás, az okosvárosok (connected city), valamint az egészségügy részesülhet.

A vállalat egyik korábbi elemzésében azt kutatta, hogy a Big Data (nagy mennyiségű adatgyűjtés és -feldolgozás) várhatóan mely területeken lesz a legkönnyebben hozzáférhető, és mely szektorok tudnak a legnagyobb hasznot húzni a tömeges adatelemzésből. Például áttörést hozhat a Big Data a mezőgazdaságban, az iparban és más low-tech iparágakban.

Jól körvonalazódik tehát, hogy minél régebb óta létezik az adott szektor, minél elavultabb technológiákat használ, annál nagyobb hatással lehet rá a gépek közötti kommunikáció (machine-to-machine) és a Dolgok Internete.

Az együttműködés lehet a megoldás

Jelenleg leginkább az hátráltatja a fejlődést, hogy rengeteg az egymással versengő szabvány, emiatt pedig mindennapi probléma, hogy a különböző gyártók eszközei nem kommunikálnak egymással. A tanulmányban 400-nál is több adatátviteli szabványt számoltak össze, amelyek az esetek nagy többségében nem kompatibilisek egymással.

Egyelőre a szabványokat és azok fejlesztését a gyártók felügyelik. Az előrelépéshez arra lenne szükség, hogy a fejlesztők közösen nyílt forráskódokkal dolgozzanak, ami sokkal nagyobb interoperabilitást (együttműködést) tenne lehetővé. Ezen túl a másik megoldás lehet a különböző „fordítók” vagy adapterek kifejlesztése, amelyek biztosítanák a különböző kódokkal működő eszközök közötti kommunikációt.

Forrás: Readwrite.com