Okosváros nincs zöld energia nélkül

Kapcsolódó cikkek

Okosváros nincs zöld energia nélkül

Okosváros nincs zöld energia nélkül

energia

3 perc

Az intelligens technológiával „behálózott” települések amellett, hogy segítik a gazdasági növekedést és fenntartható módon működnek, sokkal jobb életminőséget is biztosítanak lakóik számára. Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy mindehhez elengedhetetlen a megújuló energia használata is – derül ki a Deloitte tanulmányából.

A világ energiafogyasztásának 70 százalékát jelenleg a városok teszik ki, amelyek szoros kölcsönhatásban állnak a közműcégekkel. Ezek a vállalatok a smart city-k fejlődésében kulcsszerepet játszanak, és a közműcégek számára is a nagyobb települések jelentik az egyik legnagyobb növekedési lehetőséget.

A közműszolgáltatók a meglévő infrastruktúrájukon keresztül – amely az intelligens városok működési alapját biztosítja – közvetlen kapcsolatban állnak a fogyasztókkal. Ennek következtében a legmodernebb megoldások (okosmérő, elektromos autótöltő stb.) elterjesztésével ügyfeleik edukálásához is hozzájárulnak. Egy áramszolgáltató üzleti döntései közvetlen hatással vannak nemcsak az adott város energiatermelési módszereire, de közlekedésére és környezeti állapotára is.

Mit tud egy okoslakópark? Olvassa el a CNN Business cikkét az alabamai megaprojektről!

Ahhoz, hogy a közműszolgáltatók betöltsék városfejlesztési szerepüket, első lépésként különféle érzékelők segítségével, lehetőleg minél szélesebb körben kell adatokat gyűjteniük. A következő lépésként meg kell tanulni ezeket az adatokat feldolgozni és felhasználni. Akkor jelenthető ki, hogy egy szolgáltató képes egy okosváros működtetésére, ha a begyűjtött adatokat tudja elemezni és használni.

„A közműcégek számára a régi infrastruktúra összehangolása a legmodernebb módszerekkel nagy kihívást jelent, azonban egyre több nemzetközi példa van arra, hogy az okosvárossá formálódó települések esetében a megújuló energia használata felpörgeti a gazdaságot, és élhetőbbé teszi az adott települést. Emellett az okosvárosok a megújuló energiát használó épületek és az elektromobilitás terjedése révén a hagyományos városoknál fenntarthatóbban működnek” – mondta Mező Csaba, a Deloitte Magyarország energiaszektorának vezetője.

Nemzetközi példák

Georgetown 2017 óta teljes energiaszükségletét nap- és szélenergiával fedezi, ennek hatására az áram ára 2011 és 2017 között kilowattóránként 11,4 centről 8,4 centre csökkent.

San Diego széles körben kezdett tetőtéri napelemeket használni, aminek hatására megnőtt a városban tevékenykedő innovatív megoldások fejlesztésével, gyártásával és üzemeltetésével foglalkozó vállalkozások száma, így új munkahelyek jöttek létre.

Adelaide-ban az energiaszolgáltató 1000 darab tetőre telepített napelemet kapcsolt hálózatba egy 5 megawatt kapacitású minierőművet hozva létre. A lépésnek köszönhetően a város olcsó, tiszta energiához jutott, és csökkentette a hagyományos energiahordozók használatát.

További példa Calgary, ahol ma már kizárólag szélerőművekkel teremtik elő a tömegközlekedés energiaigényét.

Élhetőbb környezet

A megújuló energiát használó okosvárosok magasabb életminőséget kínálnak lakóiknak azáltal, hogy egészségesebb, élhetőbb környezetet teremtenek. Az ott élők mindennapjaira kedvező hatással van, hogy Koppenhága vagy London autómentes zónákat alakított ki, illetve hogy Párizs 2030-ra betiltja a belsőégésű motorok használatát.

Az ilyen környezetben élő épületüzemeltetők és városlakók könnyebben rávehetők arra, hogy saját energiatermelési és tárolási lehetőségeiket felhasználva egyszerű energiafogyasztókból energiatermelőkké váljanak, tovább emelve ezzel településük életminőségén.

„Nagyon fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy a közműtársaságok önmagukban nem képesek a megújuló energiát használó okosvárosok létrehozására. Egy ilyen élőhely leginkább egyfajta ökoszisztémaként működik, ahol az országos, a regionális és a városi hatóságoknak, a közműcégeknek, a kutatóknak, a befektetőknek, a technológiai vállalkozásoknak és maguknak a polgároknak is komoly befolyásuk van a rendszer működésére, és közös együttműködés kell a rendszer működtetéséhez” – emelte ki Mező Csaba.